Hazai Tudósítások, 1984 (21. évfolyam, 1-23. szám)
1984-08-15 / 15-16. szám
1934.XXI.évf.15-16.sz. Hazai Tudósítások 3 intézményeként azt, hogy az állampolgárok ne csak küldötteik útján gyakorolják a hatalmat, hanem munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében... A szocialista demokrácia és a hazánkban uralkodó törvényesség további biztosítékaként a magyar országgyűlés 1934 áprilisában életre hívta az Alkotmányjogi Tanácsot. Ez az elhatározás - mutatott rá a tanács titkára - történelmi jelentőségű cselekedet. Az intézmény maga előzmény nélküli, s munkájával hagyományteremtő szolgálatot kell teljesítenie: a demokrácia további kiteljesedése, a törvényesség maradéktalan érvényesülése, az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok megtartása, az állampolgári jogok biztosítása érdekében. Az Alkotmányjogi Tanács nem vette át egyetlen - korábban létrehozott - szerv feladatát sem, de nem is dolgozik párhuzamosan az alkotmány és az alkotmányos rend megtartásának biztosítására hivatott egyik szervvel sem. evékenységével, nevezetesen az utólagos jogszabály-kontrollal a jogalkotás törvényessége felett őrködik. Adott esetben azt a jogalkotót, amely az alkotmányt vagy alkotmányos jogszabályt sértő jogi rendelkezést, irányelvet, elvi döntést, jogi iránymutatást hozta, határidő kitűzésével felhívja az alkotmányosságnak megfelelő jogszabály megalkotására. Az Alkotmányjogi Tanács egyik feladata - mutatott rá a testület titkára - a közreműködés az alkotmány értelmezésében; hiszen egy-egy adott ügyben csak ennek eredményeként állapítható meg, hogy az adott jogszabály alkotmányt vagy más magas szintű jogszabályt sértő-e. Az alkotmányos elvek és tételek tartalma egyébként a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlődése következtében változhat - anélkül, hogy az alaptörvényt módosítani kellene, így például a vállalati önállóság korábbi alkotmányos meghatározása ma is helytálló, jóllehet másként értelmezzük ezt az önállóságot ma, mint értelmeztük 1949-ben vagy 1972-ben. Ugyanez vonatkozik a magántulajdonra és a magánkezdeményezésre is, amelynek ma más a szerepe, mint a ko