Hazai Tudósítások, 1984 (21. évfolyam, 1-23. szám)

1984-08-01 / 14. szám

1984.XXI.évf.14.sz.Hazai Tudósitások

6

a termelői érdekeltség révén felzárkózott a világ élvonalához: mennyiségben és minőségben is.- o -VITA A MAGYAR KORONÁRÓL

Egy vagy két részből áll a korona? s ha egységes egész, vannak-e a középkori Magyarország e legfontosabb hatalmi jelképébe belerejtve csillagászati és liturgikus vonatkozások? - ilyen és ehhez hasonló problémákról vitatkoznak lankadatlanul történészek, mérnökök és ötvösök...

A korona 1978. januárjában került haza Magyarországra. Azóta több millió ember látta. Jó egynéhány szakember vizsgálat céljából is. 1981 őszén az úgynevezett Koronabizottság - szakértők és tanácsadók testületé - nemzetközi tudományos ülésszakot hívott össze. Nemrég az ott elhangzott előadások többsége megjelent egy - részben angol, részben német nyelvű - tanulmánykötetben.

Ebben a kötetben helyet kaptak új, egyelőre érdekes föltevésnek tekinthető megközelítések is. Ezeket öt mérnök, Ferencz Csaba és munkatársai dolgozták ki. Méréseikből arra a következtetésre jutottak, hogy a korona méretei megfelelően választott méretrendszerben - hüvelykekben - mérve következetesen egész számokat adnak. Az abroncs magassága, a pánt szélessége, a kupola magassága, a teljes magasság és így tovább. E méretek - így a mérnökök - az aranymetszés néven ismert klasszikus művészeti, szerkesztési szabálynak messzemenően eleget tesznek. Az ilyen aránytartó készítés tudatosságot feltételez, egységes tervet, ami kizárja, hogy a korona mai formáját két különálló rész utólagos összeszereléséből nyerje el. Előre kellett léteznie a tervnek, s csak utána lehetett nekiállni