Hazai Tudósítások, 1984 (21. évfolyam, 1-23. szám)

1984-08-01 / 14. szám

1984.XXI.évf.14.sz.Hazai Tudósítások

4

nak a külföldi résztvevőkkel együtt. E napon hangzik el Kibira tanzániai püspöknek, a világszövetség elnökének jelentése a szervezetnek az elmúlt időszakban végzett tevékenységéről, s a magyar állam, valamint az itthoni társegyházak képviselői köszöntik a tanácskozást. A résztvevőknek a két hét során számos kulturális rendezvényt is kínálnak. Valósághű képet szeretnének nyújtani a magyarországi evangélikus egyház mindennapjairól, hívei életéről, ezért meginvitálták az öt kontinensről érkező küldötteket: országszerte 118 gyülekezetbe látogassanak el, s prédikáljanak - mondotta az evangélikus egyház püspök-elnöke.- o -ARATJÁK A GABONÁT

Július elején kezdődött meg Magyarországon a gabona aratása.

Az aratást - amelyhez a mindennapi kenyér gondolata kötődik - minden más mezőgazdasági munkánál jobban figyelemmel kíséri az ország közvéleménye. S ez az érdeklődés jogos, hiszen a magyar mezőgazdaság - termelési szerkezetének sokrétűsége mellett is - végső soron gabonatermelő gazdaság. A szántóföldek 62-63 százaléka gabonát terem. Ezen belül a kalászos gabonafélék a terület több mint harmadát foglalják el.

Még ma is igaz, hogy az aratástól függ az ország esztendei kenyere. Ilyen szempontból azonban a múlthoz képest óriási a változás. Még három évtizede is magától értetődő volt aratás előtt a kicsit aggodalmas kérdés: vajon megterem-e az ország kenyere? Napjainkban ez már nem gond. A hazai összes gabonának mindössze 12-13 százalékát hasznosítják közvetlen élelemként. Több év átlagában nagyjából ugyanilyen arányt képvisel a gabonafélék exportja. A gabonatermés csaknem háromnegyede pedig a hús-, a tej-, a tojástermelést szolgálja, s így ezzel az élelmiszerellátást. S még egy adatot érdemes