Hazai Tudósítások, 1984 (21. évfolyam, 1-23. szám)
1984-02-01 / 2. szám
1984.XXI*évf.2.sz. Hazai Tudósítások 10 A hagyomány azt tartja, hogy István király a pápától kapott koronát, vagyis nem került hűbéri függésbe sem a bizánci, sem a német-római császártól. A korona két, úgynevezett görög és latin részből áll, azon azonban még vitatkoznak, hogy a két részt mikor illesztették össze: III. Béla /1172-1196/, avagy korábban, Könyves Kálmán /1095-1116/ uralkodása idején. Egy feltevés szerint a korona jelenlegi formáját III. Béla alakította ki magának a már itt levő görög korona felhasználásával. A kutatások állandó kérdése, hogy az alsó korona hercegi, vagy királyi, s főként női vagy férfi korona volt-e. Még 1938-ban egy magyar tudósnak sikerült meghatároznia a koronát díszítő drágaköveket, egy másik kutató pedig ennek szimbólumrendszerét állapította meg. Eszerint a központi helyen levő zafirt azért illette meg ez a hely, mert az ékkőnek gyógyító hatást tulajdonítottak a középkorban. A koronán, s a függőkön az amandingránátok vörös színükkel a tűzre emlékeztettek, a zöld kövek a földet "jelentették”, míg az ártatlanságot és tisztaságot jelképező 229 kisebb-nagyobb gyöngy a Holdra utalt. Kérdéses viszont, hogy a díszítések a pánttal együtt készültek-e Bizáncban, vagy már később Magyarországon. A konferencián részletes előadás hangzott el a korona készítésének technikájáról, továbbá felvázoltak olyan módszereket is, amelyek segítségével - roncsolásmentesen - különböző fémvizsgálatokat végezhetnek a kutatók. A magyar országalmáról a konferencia részvevői megtudhatták, hogy három különlegessége van. Az egyik a formája, a kettős kereszttel koronázott gömb. A másik az anyaga, ugyanis az országalma nem arany, hanem aranyozott fém, egyelőre nem tudják megállapítani, hogy milyen fém, mint ahogy arra sincs magyarázat eddig, miért nem aranyból készült. A harmadik egyedisége: az oldalán a zománcozott címer, amelyről feltételezik, hogy Károly Róbert nagyon korai, úgynevezett igényeimere volt.
