Hazai Tudósítások, 1984 (21. évfolyam, 1-23. szám)
1984-01-15 / 1. szám
1984.XXI.évf.l.sz. Hazai Tudósítások 4 vevők, később azután bővült a témakör. De már az első időben is hasznos vitákat folytattunk, például idejekorán felhívtuk külkereskedőink figyelmét arra, hogy milyen nehézségekkel találják magukat szemben az amerikai piacon, milyen korlátozásokkal kell már jó előre számolniuk. Amikor 1977 után normalizálódott a két ország kereskedelme, más témák kerültek előtérbe: köztük az amerikai és a magyar gazdaság belső fejlődésének problémái szoros kölcsönhatásban a világgazdasági fejleményekkel.- A mostani tanácskozáson a válság utáni világgazdaság, az USA és Magyarország nemzetközi összefüggésben vizsgált gazdasági fejlődése, a kelet-nyugati együttműködés, a magyar és az amerikai mezőgazdaság sajátosságai kerültek napirendre, jobban mondva gyakran éles viták középpontjába. Ezek a tanácskozások, viták,mindkét fél" számára érdekesek és hasznosak, hiszen a részvevők legtöbbje egyszersmind kormányának tanácsadója is. E gazdasági szakemberek véleménye, helyzetelemzése sokat nyom a latban, különösen ami a hosszú távú gazdasági stratégiák kialakítását illeti. Edward A. Hewett a Brookings intézet gazdaságkutatója eredetileg a szovjet gazdasággal foglalkozott, 1970 óta a magyar gazdaság is kutatási témája. Csereprogram keretében 1973-ban négy hónapot töltött Magyarországon, jól olvas magyarul. A tanácskozáson az amerikai küldöttséget vezette.- Előadásomban azokról a kutatásaimról szóltam, amelyek igyekeznek elemezni: miként tudott alkalmazkodni Magyarország a külső gazdasági megrázkódtatásokhoz. A magyarországi alkalmazkodás terheit a gazdaságvezetés igyekezett egyenlően elosztani a lakosság különböző rétegei között. Magyarországon a válság szele megállt a gyárkapuknál. Ez felveti a közgazdászok örök dilemmáját: mi az előbbre való, a gazdasági hatékonyság vagy a javakból, terhekből való igazságosabb osztozás. E két követelmény gyakran ellentétes. Kicsit aggódom, hogy a magyar gazdaság a beruházások visszafogásával tulajdonképpen feléli a jövőjét. A másik gond szerintem az, hogy a magyar vállalatok valójában nem érzékelik a bukás kockázatát, ez viszont
