Hazai Tudósítások, 1984 (21. évfolyam, 1-23. szám)

1984-07-15 / 13. szám

1984.XXI.évf.13.sz.

20

Hazai Tudósitások

korabeli közösség mindennapi életéről, gazdasági szervezetéről.

A magyar államalapítás korából származó földvárak leutalása folyik Súlyon és Abaújváron. Szarvas mellett késő avar-kori temetőt tárnál: fel, innen származik a régészet iránt érdeklődő emberek számára már közismertté vált Híres rovásírásos tütartó.

A dunaújvárosi nagy építkezések miatt leletmentő ásatás keretében középkori falut tárnak fel. A nagy ütemben folyó pécsi középkori városrekonstrukció során megindult leletmentés közben kerültek napvilágra a budavárihoz hasonló gótikus szobrok, egy majolikaműhely és az első magyar egyetem maradványai. Somogyváron és Pusztaszeren középkori kolostor romjait tárják fel. Újdonságként említeném, hogy iparrégészeti kutatások is folynak: Sopron mellett vasolvasztó kemencéket tárnak fel. Különleges fontossággal bírnak az úgynevezett teli /halom/ ásatások, mivel több kultúrréteget tartalmaznak, így hiteles képet adnak a kérdéses területen folyamatosan élt népek életmódjáról. Az egymásra rakódott rétegek metszetéből több korszak összefüggő történelme rekonstruálható. Ilyen teli feltárása folyik Gorzsán és Öcsödön.

Távlatilag melyek azok a feltárások, amelyek különös jelentőséggel bírnak?- lényegében mindegyik fontos, de említhetnék olyanokat, amelyek történeti szempontból különösen hiánypótlók. Kevés például a középkori falu feltárása. Honfoglaláskori temetőt jelenleg az ország területén csak három helyen ásnak. Perspektivikus téma lenne a középkori város- és várkutatás. Utóbbinál különösen a földvárak bírnak nagy jelentőséggel, mert a kialakuló magyar államszervezet központjai voltak. Nagyon sokat mondana!: a már említett teli ásatások is.

Vágyainknál: határt szabnak anyagi lehetőségeink. Az egyes megyék anyagi eszközei között óriási a különbség. Ez főleg a megyei tanácsok hozzáállásától, és nem utolsó sorban a múzeumok vezetőitől