Hazai Tudósítások, 1984 (21. évfolyam, 1-23. szám)
1984-07-15 / 13. szám
1984.XXI.évf.13.SS. Hazai Tudó si tásol 10 A MAGYAR GÓTIKA MEGLEPETÉSEI A magyarországi gótika újonnan talált szellemi vagy tárgyi emlékeit még töredékes, csonkult formájukban is büszkeséggel fogadja a szakértelmiség és a közvélemény. Különösen a nagyközönség, amely már azt a tényt is, hogy van magyar gótikus művészet, csupán a hetvenes években fogta- fel, amikor egy viszonylagos teljességre törekvő kiállítást láthatott róla. Ez a kiállítás azután beutazta egész Európát. Miközben az emberek e tárlaton M. S. mester oltárképeiben gyönyörködhettek, a szakértőket egy korszakos meglepetés foglalkoztatta. 1974-ben, a budai vár ásatásai során előkerültek a Zsigmond király /1387-1437/ palotájához tartozó kőfaragó műhely selejtként félredobott szobrai. Összetörve ugyan, de tucatszámra. A szobortemetőre a régész ásója az úgynevezett Frisspalota előtti térségen talált rá. Itt működhetett a műhely, a polgárvárossal határosán. Megszűntetésére akkor került sor, amikor a területet bevonták a királyi palota védőövezetébe. A műhelyben lévő kőanyagot javarészt széthordták, és tereprendezéshez használták föl. A világi figurákat ábrázoló szobrokat megrendelői a Frisspalota homlokzatára szánták. Az egyházi alakok, köztük az apostolsorozat, valamint egy kompoziciós együttes, amelyben próféták és szentek vettek körül egy madonnát, a Szent Zsigmond-prépostság egyháza számára készülhettek. A sok szobrot ma már a Budavári Palota állandó kiállításán szemlélheti a látogató, s módjában áll átélni a feltáró szakemberek örömteli megdöbbenését /akiket korábban a kevés lelet kishitűségre hangolt/, hogy Magyarországon, a 15. század első harmadában már tömegével tudtak szobrokat előállítani.
