Hazai Tudósítások, 1984 (21. évfolyam, 1-23. szám)
1984-02-01 / 2. szám
1984.XXI,évf.2.sz Hazai Tudósítások 4 A Magyar Népköztársaságban - a nemzetiségi szövetségek becslései szerint - összesen 400-450 ezer német, szlovák, délszláv és román él. A nemzetiségek általában kétnyelvüek: anyanyelvükön és magyarul is jól beszélnek. Magyarországot hazájuknak tekintik, s ezt az érzést fokozza, hogy érdekeik teljesen egybeesnek az egész magyar társadalom érdekeivel. A magyar alkotmány a Magyarország területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az egyenjogúságot, az anyanyelv használatát, az anyanyelven való oktatást, saját kultúrája megőrzését és ápolását. A törvények az egyéni jogokon kívül kollektív jogokat is biztosítanak a nemzetiségeknek: az óvodáktól az egyetemekig terjedő nemzetiségi nyelvű oktatást, a nemzetiségi szövetségek, egyesületek, klubok, együttesek létrehozásának a jogát, az anyanyelv használatát a hivatalos szervek előtt, stb. A nemzetiségi tanácskozások sorát 1983 novemberében a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének VI. kongresszusa nyitotta meg Gyulán. A mintegy 25 ezer főnyi magyarországi románság képviselői beszámoltak az elmúlt időszak eredményeiről: megépült Gyulán a 12 tantermes, román tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium, gyarapodott az óvodai hálózat. A legutóbbi kongresszus óta - más nemzetiségi területekhez hasonlóan - a Tiszántúlon is megjelentek a kétnyelvű helységnévtáblák. A három románok is lakta megyében 23 román nemzetiségi táncegyüttes, énekkar, zenekar és színjátszó csoport működik. A szövetség lapja, a Foaia Noastra ma már hetenként jelenik meg, s egyre több román nyelvű könyv is napvilágot lát. A felszólalók közül Faragó Kálmán, a pusztaottlakiak képviselője elmondotta, hogy a faluban a lakosságnak csak 60 százaléka román, de az óvodában és az általános iskolában valamennyi gyermek tanul románul. Megoldandó problémaként vetődött fel a pedagógushiány, s a román nyelv oktatásához szükséges szemléltetőeszközök, valamint a szakkönyvállomány szűkössége.
