Hazai Tudósítások, 1983 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1983-12-01 / 22. szám

1983.XX.évf.22.sz

Hazai Tudósitások

7

A ház - akkor a Szent László utca, 1946 óta Babits Mihály utca 13. szám alatt - ma a költőről elaevezett múzeum. Babits „földije", Illyés Gyula avatta fel 1967 júniusában a ház földszintjén berendezett kiállítást. Az idén november 26-ra, a költő születésének századik évfordulójára a múzeumé lett az emelet is.

Regények hősei

A régi szekszárdiak által Kelemen-háznak nevezett egyemeletes, copf stílusú épületet 1800 körül építették. /Kelemen József a költő anyai nagyapja volt, aki a múlt század közepén telepedett le a városban./ Kelemen Józsefné - vagy ahogy az egész család nevezte a nagymamát, Cenci néni - ebben a házban nevelte gyermekeit, itt született a költő édesanyja is.

A Babits-családdal laktak rokonok és barátok is. Egy időben az emeleti szobákat a nagyapa átengedte barátjának, Döme Jánosnak, akivel együtt küzdöttek a szabadságharcban. Döme bácsi egy öreg huszárt is tartott szolgálatára. Később a ház lakója volt Cenci néni nővére és férje. UJ^alussy Imre, 48-as huszártiszt, majd szekszárdi ügyvéd. Az ifjú Babits számára minden rokon között a legkedvesebb Kelemen Ilka volt, a rajongásig szeretett nagynéni. „Minden emberi lény között talán őt szerettem a legjobban... ahogyan otthon hívtuk, a Nenne szó, ellenállhatatlan halk ezüst fények és csengések képzetét idézné fel, csak rágondolva is" - írta róla a költő.

A család és a szülőház nemcsak Babits személyes életében volt nagyon fontos /még súlyos betegségei idején is haza-hazatért az ő „Firenzéjébe"/, hanem az irodalomban is nagy szerepet kapott. Nenne alakja a Gólyakalifa egyik szép hősnőjében él tovább, a szülőház és lakói pedig a Halálfiaiban.

Babits1 1921-ben a szekszárdi szőlőhegyen levő présházban kezdte el írni regényét. Az irodalomtörténészek pontosan tudják azonosítani, hogy a vidéki középosztálybeli család mely tagját kiről min