Hazai Tudósítások, 1983 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1983-10-01 / 18. szám
1983.XX.évf.18.sz. Hazai Tudósítások 17 zídóiban felfedezhető a kúbizmus, az expresszionizmus hatása egyaránt. Erre vallanak a síkokból építkező, groteszk körvonalat eredményező, szeszélyesen töredezett faragványai, sajátosan bemélyített reliefjei, kopjafára emlékeztető figurái. Szervátiusz Jenő pályája a negyvenes-ötvenes évek fordulóján válságba került. Egy ideig még kedvelt anyagától, a fától is eltávolodott. Szerencsére hamarosan ráébredt, hogy nem térhet el az egyszer már megtalált plasztikai nyelvezettől, a szükebb hazát és a tág világot egyesíteni akaró mondanivalójától. 1983- tavaszán a budapesti Vigadó Galéria tisztelgett egy szűk, de jellegzetes válogatással életműve előtt. Az volt az első és sajnos, életében már utolsó - jelentősebb bemutatkozása Magyarországon. A tudományos megalapozottságú életmütárlat megrendezése remélhetőleg nem várat sokáig magára. Szervátiusz Jenő a huszadik századi magyar képzőművészet egyik legeredetibb egyénisége volt. Alakját legendák övezték. Emberi tisztessége, tartása, amely egy hosszú életen át jellemezte, minden munkájában megmutatkozik.- o -ÓHAZAI KÖRKÉP Megszépült a kilenclyukú híd Kétéves munkával felújították a hortobágyi puszta „közepén”, a csárdánál, Magyarország leghosszabb közúti kőhídját, a Hortobágy folyó keskenyedő medrén átívelő kilenclyukú hidat. Megerősítették pilléreit, rendbehozták bolthajtásait, új burkolattál,látták el a rajta átvezető közutat, s az egész építményt újra meszelték. A kilenclyukú hidat 1827 és 1833 között építette meg Debrecen városa. A híd teljes hossza a szárnyfalakkal együtt 167,3 méter, magassága 7,9 méter, az ívek köze 8,53 méter. Pilléreinek kövei Egerből, egyéb burkolókövei Tokajból származnak. A kocsipályáról 18 faragott kővályú vezeti le a csapadékvizet. xxx T
