Hazai Tudósítások, 1983 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1983-01-15 / 1. szám

1983.XX.évf.1.sz.

Hazai Tudósítások

5

vagy a távolban élők nosztalgiája is megjelenik müveiken mint például a Rómában élő Dallos Marinka tihanyi levendulásokat idéző képén. Különleges élmény Rapaics Richárd mélyértelmü szimbolikájú Attila-gobelinje a kontinenseket szétszaggató nyíllal. Igen nagy a fotóművészek aránya, és meglepően sok a külföldön munkálkodó építőművész, akikről eddig keveset tudtunk.

Nemzeti kötelességünk számon tartani és időnként számba venni a magyar tehetségek kibontakoztatását, alkotó munkájuk eredményét seregszemléken bemutatni.- o -A SZÁZÉVES PETŐFI-SZOBOR

Petőfi emlékének méltó megörökítésére már nem sokkal a szabadságharc befejezése után gondoltak, de erre a Bach-korszakban nem nyílt lehetőség. 1860-ban az önkényuralom enyhült, a külföldre menekülők közül sokan hazatérhettek. Köztük volt Reményi Ede, Görgey kedvenc hegedűművésze, aki virtuóz játékával külföldön már világhírt szerzett. A budapesti Petőfi-szobor felállításának tervét ő hangoztatta először egy Kiskunhalason tartott hangversenyén. Hatósági támogatásra természetesen nem számíthatott, ezért nyilvános gyűjtésre hívta fel az ország népét. Jó példával maga járt elöl, mert erre a célra összes koncertje jövedelmének felét felajánlotta. Decemberben Kemény Zsigmond lakásán a szoborbizottság is megalakult. Tagjai közül említsük meg Arany János, Barabás Miklós, Egressy Gábor, Jókai Mór, Pákh Albert, Tóth Kálmán nevét. Elnökké Reményit választották meg.

A bizottság működését az önkényuralom betiltotta, s igy csak a kiegyezés után, 1867 novemberében kezdhette meg újra tevékenységét. Az elnök ismét Reményi Ede lett, az alelnök pedig Tóth Kálmán költő. Folytatták a gyűjtést, eredményét azonban károsan befolyásolta, hogy ugyanakkor Széchenyi Istvánnak is szobrot akartak állita-