Hazai Tudósítások, 1983 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1983-09-01 / 16. szám

1983.XX.évf.l6.sz.

Hazai Tudósítások

9

A TIHANYI VÖRÖSBOROK HIRE

Tihanyban, a Belső-tó partján szépen ápolt, fehér falú épület világlik a szőlőültetvények között. Ez az egykori apátsági pincét rejti, ahol most a Badacsonyi Állami Gazdaság tihanyi pincészete működik. Itt kezelik, gondozzák, tárolják a Balaton-felvidék vörösborait, amelyeknek hire ugyan ma még elmarad a tájat jellemző fehérborokétól: a Szürkebaráttól, a Kéknyelűtől és a Badacsonyi Rizlingtől, de a tihanyi vörösborok lassacskán mégiscsak tért hódítanak az exportpiacokon, s a nyaranta idelátogató turisták elviszik a bársonyos nedű jóhirét számos országba.

Több mint fél évezredes hagyománya van e tájon a vörösbor készítésének. A határokon túl is hire volt az apátsági szőlészek legértékesebb fajtájának, a „tihanyi feketédnek, s hogy ma e fajta már sehol sem található, annak a múlt század vége felé pusztító filoxéra-vész az oka. De újabb - a kórokozóknak ellenálló - ültetvényekkel folytatódott később is a borszőlő-termesztés a vidéken, s az 1822-ben épitett apátsági pincék hordói csak az 1945-öt követő másfél évtizedben tátongtak üresen, amikor - vitatható gazdasági elveket követve - a nagyértékű gépekkel, borászati eszközökkel fölszerelt pincét inkább gyógynövények tárolásával, gombatermesztéssel igyekeztek hasznosítani, eredeti rendeltetését lebecsülve.

A 60-as évek elején a Badacsonyi Állami Pincegazdaság lett a tihanyi pincészet tulajdonosa, tőlük vette át a létesítményt a mai gazda. Azóta gyorsan korszerűsödött a pince berendezése. A hagyományos káderjesztéses, csömöszöléssel kombinált technológiát a 70-es évek derekán fölváltotta a ma is legmodernebbnek számító melegitéses erjesztés, amelynek során a ledarált és bogyózott szőlőt 1-1,5 percig 60-62 Celsius fokon tartják, majd 20 fokra hütik le. Ezáltal a szinkinyerés tökéletesebb, s illat- és aroma anyagokban is gazdagodik a majdani bor. Préselés, majd fajélesztővel való be-