Hazai Tudósítások, 1983 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1983-07-15 / 13. szám

1983.XX.évf.l3.sz.

Hazai Tudósítások

11

ÉBREDEZŐ HAGYOMÁNYOK

,ÍKésőbbi időknek gyermekei, kedves véreink! Bármikor jusson kezetekbe e ránk szent emlékű emlékirat, tudjátok meg, ezen emléket a hála és a kegyelet emelte. Emelte pedig tiértetek is, hogy példát adjon és tanitson a szabadság- és hazaszeretetre. Szobrunk története a következő. Szabadságunk megteremtője, emberi méltóságunk visszaadója, Kossuth Lajos halála alkalmából, mint tették Krisztus tanítványai, kesergünk eltávozott vezérünk felett. Bánatunkra, mint enyhitő ir jött a felvetett eszme, hogy dicsőnknek itt, kis községünkben szerény emlékszobor állitassék..." Ettől kezdve mind homályosabbá lesz az Írás, valamikori hajtásai mentén szakadozottá a levél, amely a Siómaroson álló Kossuth-szobor talapzatából csaknem negyven esztendővel ezelőtt került elő. A becses dokumentum mégis díszhelyére kívánkozik a község jövendő falumúzeumának. A helytörténeti gyűjtemény alapját az itt működő Kossuth Művelődési Kör szándékozik megvetni.

A téesz kezdte

A siómarosi mellszobor - Gerendái Albert szobrászművész alkotása - a világ első Kossuth-emlékműveként született meg 1894- nyarán - közadakozásból.

A Kossuth-kör szintén úttörő szerepet vállalt: az ország első falusi művelődési egyesületeként alakult meg januárban. Létrejöttének előzményei már-már mesébe illőek. A siófoki November 7. Termelőszövetkezet azzal a kéréssel kereste fel tavaly a Népművelési Intézetet, hogy dolgozzon ki javaslatot a szövetkezet gazdálkodási körzetéhez tartozó falvak közösségi életének, művelődésének jobbítására. A téeszelnök, Boda János felismerte: a gazdaság sem fejlődhet töretlenül, ha a szellemi élet egy helyben toporog. Nem nézhette tétlenül tovább, hogy a fiatalok a városba vándorolnak, hogy a községek némelyikében bármire többet áldoznak, mint a kulturális