Hazai Tudósítások, 1983 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1983-04-01 / 6. szám
1933.XX.évf.6. sz. Hazai Tudósítások 13 ARPÁD-KŐRI FÖLDRAJZ Napjainkig több magyar kutató próbálkozott a honfoglaló magyarok által lakott terület történeti földrajzának elkészítésével, vagyis forrásanyagok alapján a természeti, a gazdasági és a társadalmi viszonyok földrajzi szempontból rendszerezett leírásával. Ezidáig mindegyik nekiindulás befejezetlen maradt. A rendkívüli összefogottságot kívánó feladatra legutóbb Gyórffy György történész vállalkozott. A történeti földrajz első kötete - amelynek leiró része magyar, adattára latin nyelvű - már 1963-ban megjelent, később egy amszterdami kiadó kívánságára latin előszóval újranyomtatták. A leírás második részét most szerkesztik a budapesti Akadémiai Kiadónál. A kötet - ABC sorrendben - Dobokától Küküllő megyékig tekinti át a terjedelmes adattömeget. E részhez tartozik az ország legtöbb nagyvárosa, köztük Esztergom is, amelynek forrásanyaga terjedelmesebb, mint némely vármegyéé összesen. A kutató történész már összegyűjtötte a teljes adattömeget: a következő kötet Liptótól Sopronig terjed, a befejező Zólyomig. A történeti földrajz adatainak összegyűjtéséhez elsősorban az egykori latin oklevelekre van szükség. Ezek megneveznek egy-egy házat, egy-egy mesterembert, kovácsot vagy timárt, akinek a telke határos valamely erdővel, réttel, szántófölddel. Csaknem tízezer eredeti Árpád-kori oklevelet ismernek a kutatók, és ugyanennyit átiratban, kivonatban. Igen fontos adatokat szolgáltatnak az elbeszélő források is, például a krónikák: Anonymus írását például a szakavatott olvasó földrajzkönyvként forgathatja. Akad egy-két bizánci forrás is, kevéssé ismert viszont Idrisz, a Szicíliában élő arab geográfus, aki a XII. század első felében megírta Európa és az általa ismert arab területek földrajzát. o
