Hazai Tudósítások, 1983 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1983-04-01 / 6. szám

1983.XX.évf.6.sz. Hazai Tudósítások 7 lanul viszontláthatták a keresett vagyontárgyakat a püspökség meg­bízottai . Káprázatos főpapi ékszerek, kelyhek, feszületek bontakoz­tak elő a közönséges újságpapirgöngyölegből. Ami az értékrendet illeti, az előkerült 50 kegytárgy közül el­ső helyen emlitendő a gótikus ötvösművészet világraszólóan értékes remeke, Szent László hermája. Az életnagyságú, 65 centiméter magas vert ezüst, aranyozott mellszobor koronás feje a nagy király kopo- * nyáját rejti magában. Káprázatos, valószinütlenül gyönyörű jelenség ez a mü. Jellemző a gótikus kori Magyarország ötvöstadományára, hogy a későbbi századokban elvégzett javítások minősége a legnagyobb mű­gond ellenére is jócskán mögötte marad az eredeti iparművészeti szín­vonalnak. Csodás fennmaradását annak köszönhetjük, hogy mindig akad­tak emberek, akik nemcsak tisztában voltak az ereklye páratlan érté­kével, hanem egészen az önfeláldozásig vállalták rejtését, mentését, védelmét helyi és országos katasztrófák idején. Eredetileg Nagyvára­don őrizték a László király alapította székesegyházban.. A vallási zavargások miatt a Báthoriak ecsedi várába menekítették 1556-ban. Senki emberfia meg nem mondhatja, hol, merre, kiknek a kezén kalló­dott jó negyven éven át. Akkor bukkan ismét napfényre, s akkortól immár mindmáig folyamatosan ismert is a sorsa, amikor Náprághy Deme­ter szegődik gondviselőjévé. Ő hozta Győrbe 1607-ben miután menekül­nie kellett Gyulafehérvárról, az erdélyi püspöki székből. Mindazt a kincset, amit a zavargásokból megmentett, végrendeletében a győri székesegyházra hagyományozta. Mü- és egyháztörténészek valószínűnek tartják, hogy az ő hagya­tékából való a székesegyházi kincstár legértékesebb kelyhe is, amely a kriptaüregből került elő. Az ötven szakrális műtárgy közül kilenc kehely. Ebből négy a 14-15. században készült. Gyönyörűbbnél gyönyö­rűbb ötvösremekek. Yakitó szépségük, formai pompázatosságuk, ékkö­ves ragyogásuk szavakkal elmondhatatlan. Csak a selyemhimzés meg a hópehely mintázata hasonlítható ahhoz a finomsághoz, amit magukon viselnek ezek az ősrégi mestermunkák. Valamennyi hazai eredetű. Mint a legrégibb, az 1300-as évekből való Anjou-liliomos gót kehely is. Mindaz a müvészettechnikai tökély, amely megtalálható a Szent László-herma felületén a készítés idejéből, ezen a kelyhen minia-

Next

/
Thumbnails
Contents