Hazai Tudósítások, 1982 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1982-02-01 / 2. szám

1982,XIX.évf,2.sz

Hazai Tudósitásol;

7

gyár mester müvei előadásának - még a szerző által hitelesített - legigazibb letéteményese. A közelgő újabb centenárium pedig Kodály müveinek megszólaltatásával kinál számára szép feladatokat.

Ferencsik János a budapesti Nemzeti Zenedében végezte tanulmányait. 1930-ban nevezik ki az Operaház karmesterévé. 1957-1974-ig főzeneigazgató. Nevét a külföld is hamarosan megismerte. 1930-31-ben zenei asszisztensként vett részt Bayreuthban az ünnepi Uagner-el6adásokon. 1936-tól több Ízben is szerepelt vendégkamagyként Európában, Amerikában, sőt a Távol- Keleten is. 1952 és 1968 között a magyar Állami Hangversenyzenekar vezető karnagya, jelenleg főzeneigazgatója. Két Ízben kapott a magyar államtól ICossuth-dijat: 1951-ben és 1961-ben. E két időpont között - 1954-ben - a Kiváló művész címet nyerte el.- o -SZÁZ ÉVE SZÜLETETT FAULINI BÉLA

Kodály Zoltánnal egyazon évben született a Háry János szövegkönyvének társszerzője, Paulini Béla. Tata barátainál: köre tavasszal tervezi az évforduló alkalmából Paulini emléktáblájának felavatását a várossal szomszédos Baj község faluköspontjában. Itt a szőlőhegyen töltötte sok nyarát és utolsó éveit, s itt érte 1944-ben a halál is.

A Csákvárott született Paulini Béla eredetileg gépészmérnöknek készült. Törzsvendége volt a Rákóczi ut és a Szentkirályi utca sarkán, az egykori Balaton kávéházban az irók-müvészelc asztalánál:, tanult a müncheni festőakadémiáa és sok cikke, rajza jelent meg a fővárosi lapokban. Harsány! Zsolttal együtt megírta a Háry János szövegkönyvét Garai János verses elbeszélése alapján. 1926.október 16-án volt a bemutató, az Operaház színpadán felcsendültek a magyar népdalok Kodály feldolgozásában.

Két év múlva szülőfalujában, Osákváron a helyi amatőrmüvészek is nagy sikerrel mutatták be a Háryt. Paulini a Magyar Földmives Játékszín nevet adta a műkedvelő együttesnek, amely 1929 decemberében hat alkalommal mutatkozott be a fővárosi színházakban. Ez arra ösztönözte, hogy tovább kutassa, felelevenítse és "bokrétába gyűjtse" a magyar folklórt. 12-13 falu műsorából állitott össze egy.-egy 120 perces, három részből álló bemutatót, Gyöngyösbokréta néven. Az 1931,augusztus 29-i első fővárosi bemutatkozáson képviselve volt az ország minden tája. Létrehozta a Magyar Bokréta Szövetség nevű országos szervezetet is, amelynek célja a magyar népművészet ápolása volt.

o