Hazai Tudósítások, 1982 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1982-02-01 / 2. szám
1982.XIX.évf.2.BZ Hazai Tudósítások 3 a legnagyobb összeget az oktatási és az egészségügyi ellátásra, a pénzbeni juttatások közül pedig a nyugdíjra és a családi pótlékra fordítják. Például a gyermeknevelés családi költségeihez 1900-ban 21 milliárd forinttal járult hozzá a társadalom; ennyit fizettek ki családi pótlékra, gyermekgondozási és anyasági segélyre, továbbá a bölcsődék fenntartására. A leültúráiis és közművelődési, sport- és üdülési intézmények fenntartása 8 milliárd forintba kerül évente. A vállalatok évi 2 milliárd forintot költenek a munkahelyi étkeztetésre, az állami bérlakások amortizációjának értéke 3 milliárd forint. A társadalmi juttatások emlitett összegei azonban nem foglalják magúiéba a lakáshoz, a közlekedéshez, a gyógyszerekhez és az élelmiszerekhez nyújtott állami dotációkat. A lakásépítés üteme Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kedvező. Ez különösen áll a hetvenes évekre, de az utóbbi negyedszázad egészét tekintve is hazánk a tizenharmadik helyet foglalja el a felmérésben részt vett 2'3 európai ország között az ezer lakosra jutó lakásépítésben. Az elért eredmények ellenére azonban napjainkban is jelentős a lakáshiány, főként Budapesten és a nagyvárosokban. 1980-ban a háztartások 98 százalékában használtak villamosenergiát, több mint háromnegyedében vezetékes vagy palackos gázt, a lakásoknak több mint 60 százaléka fürdőszobás. Különösen 1965 és 1970 között nőtt nagymértékben a háztartások gépesítése. A hetvenes évek második felében azonban a vásárlások fokozódása megszűnt. Ennek az az oka, hogy többféle gép és háztartási felszerelés hagyományos típusával már rendelkeznek a háztartások, uj típusokból pedig a lcinálat hiányos vagy drága. Minden száz háztartásra - városokban és községekben egyaránt - csaknem száz televízió, 95-100 mosógép, 85-95 hűtőszekrény jut. Személygépkocsija a városi családok több mint harmadának, a falvakban élők közül pedig minden negyediknek van. Az ország- orvos-ellátottsága nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltóan jó, a kórházi ágy azonban az ország lakosságához képest a nemzetközi átlagnál kevesebb. Emellett az ágyak számottevő hányadán ápolnak utókezelésre szoruló és elfekvő betegeket. A bölcsődék befogadóképessége 1960 és 1980 között húszezerről hatvannégyezer-ötszázra gyarapodott, igy a három évesnél fiatalabb gyermekek egyhatoda bölcsődés. Az általános iskolák - különösen a fejlődő településeken - csúfoltak, az osztálytermek 17 százalékát váltott rendszerben használták 1930-ban.
