Hazai Tudósítások, 1982 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1982-05-15 / 9. szám
1982.XIX.évi.9.sz Hazai Tudósítások 8 ' A honfoglaláskori temetőhői 108 sir került elő, s külön gyermektemetőt is felfedeztek. A kutatások szerint ez egy X. századi, közepes gazdagságú településhez tartozott. Több sirban a halottal eltemetett, a tulvilági élethez szükséges teljes készletet megtalálták, többségükben azonban főként a nők ruházatának aranyozott ezüst diszei maradták meg. Honfoglaláskori szokás volt ugyanis, hogy az asszonyokat esküvői ruhájukban temették el. Valamennyi sirban csontváz volt, ebben a korban nem alkalmazták a hamvasztást. , A kutatók nemrég Pilismaróton egy paleolitkori rénszarvasvadász-telep nyomaira bukkantak, de még meghatározásra vár az eddigi leletek kora. Folytatják a Tiszaluc környéki ásatást, amely a Dunától keletre az első, teljes egészében a napvilágra hozható rézkori település anyagával gazdagíthatja a tudományt.- o -MEGTALÁITÁK A RÓMAI FÓRUMOT A római Sopianae város központjának és a feltételezett fórum épületeinek falmaradványai napvilágra kerültek a pécsi postapalota előtt. Az egyik gázvezeték épitése közben a munkások rendkívül massziv kőfalakba ütköztek, s a helyszínre érkező régészek megállapították: nagyméretű későrómai épületek falai fekszenek a lcözmüárokban. A talált cserepek és érmék is elősegítették a kormeghatározást, ezek szerint III-IV. századi épületmaradványokról van szó. A pécsi főposta környéke régészetileg szigorúan védett terület. Régebbi ásatások eredményei alapján a szakemberek már korábban arra a következtetésre jutottak: itt lehetett Pécs római elődjének, Sopianae városnak a központja, itt állhatott a fórum, amelyet középületek, templomok és paloták szegélyeztek. A római járószint 140-150 centiméterre van a mai úttest alatt, s helyenként megmaradt a padozat is. A. falak hatvan centiméter szélesek, igen szépen rakottak, vegyes falazásuak, azaz kőből és téglából emelték. Ezekre a római falakra települt a középkori Pécs. A régészek most gondosan feltérképezik az összes leletet. o
