Hazai Tudósítások, 1981 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1981-01-15 / 1. szám
1981.XVIII.évf.l.sz Hazai Tudósítások 7 A "MAGYAR RAUST": HATVANI ISTVÁN A magyar Faust: Hatvani Istvánt, a tudósok, kísérletező debreceni tanárt nevezték igy. Valószinü, hogy egy - az összehasonlitó néprajz kifejezésével - vándormotivumot, az ördöngős tudós sok nép mesevilágában előforduló történetét a debreceni diákok kapcsolták Hatvani nevéhez. A népi történetet Jókai A magyar nép adomái cimü könyvében, majd A magyar Faust cimü elbeszélésében irta meg. Arany János is megörökítette alakját a Bolond Istók cimü elbeszélő költeményében. A német Faust-népkönyv egyik 1874. évi magyarítása ugyancsak Hatvanit tette meg hőséül, ha el is irta a nevét, mert ilyen cimen jelent meg: "A hires Hatvani Imre tanár élete, viszontagságai, csodálatos tettei, rettenetes vége és pokolba menetele. Borzasztó történet az őskorból." Érdemes a legendák mögött megvilágítani a tudós hiteles történetét. A tudós tanár Hatvani István /1718-1786/ a 440 éves debreceni Református Kollégiumnak volt leghíresebb és legműveltebb professzora. A Kollégium diákjainak harminchét esztendőn át - 1749-1786 között - tanította egyetemi fokon a matematikát, a fizikát, a kémiát, a csillagászatot, s ugyanennyi ideig működött orvosként hallgatói és a város lakossága körében. Iskoláit szülővárosában, Rimaszombatban kezdte, majd Debrecenben folytatta. A természettudományok iránti érdeklődését kiváló tanára, Maróthi György ébresztette föl benne, és táplálta tovább, sőt azt is ő tette lehetővé, hogy a kitűnő képességű ifjú 1747-ben beiratkozhasson a bázeli egyetemre, ahol aztán két év múlva orvosi diplomát szerzett. Tehetségét a külföldi tudományos világ is felismerte. Ennek bizonyitéka, hogy előbb a marburgi, majd a leydeni egyetem kinált fel neki professzori állást, ő azonban tudását hazájában, közelebbről Debrecenben akarta gyümölcsöztetni. Tanári pályáját 1749-ben kezdte meg a Kollégiumban. A már emlitett tudományokon kivül még filozófiát is tanitott. Nemcsak szaktárgyait adta elő, hanem a tudományt igyekezett hallgatóival meg is szerettetni. Tette ezt olyan sikerrel, hogy diákjai szinte rajongtak érte. Fizikai kisérletei ámulatba ejtették tanítványait, s ő egyúttal meg is magyarázta a fizikai jelenségeket. Feltárta hallgatói előtt a természet rendjét, semmit sem ködösitett el, semminek sem tu-
