Hazai Tudósítások, 1981 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1981-11-15 / 21. szám

1981.XVIII.évf.21.sz.Hazai Tudósítások

2

HEGYALJA ARANYA

A lávatalaj vulkáni tüze, a késő őszig fénylő nap ereje, az ősi sziklapincék csodatevő éghajlata, az évezredes tapasztalatokat ötvöző tudás - mindez még csak a magyarázat: a csoda maga a tokaji bor, a borok királya, a világon egyedülálló különlegesség - olvashatjuk az öt világrész számtalan országába exportált tokaji borok cimkéin a nem minden pátosz nélkül irt sorokat. De hogy a tokaji bor ma is valóban világhirü, és izében, zamatéban egyedülálló, azt készséggel igazolja bármelyik szakember nemcsak itthon,hanem szerte külhonban is.

Mióta van tokaji bor? A régészeti leletek tanúsága szerint Tokaj-Hegyalján a szőlő őshonos, még az ember megjelenése előttről való. Természetesen nem a mai nemesitett formájában, hanem ahogy az erdőkben, a dombok oldalán ráakadunk: vadszőlőként. Ezt bizonyltja az Erdőbényén talált, megkövesedett szőlőlevéllenyomat: a Vitis tokayensis, amely a Föld harmadkorából származik.

Tokaj-Hegyalja kedvező földrajzi adottságai miatt már a bronzkorban lakott terület volt. Bodrogkeresztur és környéke ma is igen gazdag a bronzkori leletekben. Amikor Árpád honfoglaló seregei a Tokaj-hegy lábához érkeztek, a fejedelem előőrsöket küldött, hogy felderítsék: nem rejtőzik-e ellenség a hegy mögött? Elsőként Tárcái nevű ember jelentette a krónikák szerint, hogy az ellenséges hadoszlopok helyett "rendezett sorokat" találtak. A hir hallatán Árpád nyomban neki ajándékozta ezt a földrészt - igy szól a történet a mai Tárcái község nevének az eredetéről. Árpád fejedelem később többi alvezérének és harcosának is nagy területeket adományozott ezen a vidéken. Ezt igazolják más falvak nevei is: Tolcsva, Ond, Kecel. Anonymus később Árpád seregének a bevonulásáról ezt irta maradandó müvében, a Gesta Hungarorumban: "A vitézek a hegyen mind lerészegedének..."

Később a tatárok elpusztították a honfoglaló ősök által felfedezett virágzó szőlőkulturát. Ezért IV. Béla olasz szőlőmunkásokat hivott a hegyaljai szőlők megújítására az elpusztult vidékre. E korszak emlékét őrzik a Bodrogolaszi, Olaszliszka helységnevek is, és akkor épült Sátoraljaújhely királyi falu - a mostani város -, a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát központjának mai székhelye.