Hazai Tudósítások, 1981 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1981-10-15 / 19. szám
1981.XVIII.évf.19.sz Hazai Tudósítások 7 importpótló extenziv fejlesztés lassú-fokozatos újraértékelésének idejévé és átalakításának előzményévé válik tehát ez az évtized. Korántsem egyértelműen és egyenesvonaluan, de a mezőgazdaságtól a gépiparig kibontakozóban van uj huzó-exportágazatok kifejlesztése. Megjelennek a nyitott gazdaság politikájának kezdetei. Mindez - s ennek jelentősége sem kevés - az ellentétes hatásokat konzerváló, az előrehaladást akadályozó érvényes tervezési-irányitási mechanizmus állandó kritikáját és folytonos, megújuló törekvéseket hivott életre.-^_í§n§5ɧi_I_iíé5iiíási_mechanizmus_ reformja A gazdaságpolitika stratégiaváltási folyamata tehát - az átmeneti szakasz jellegzetes ellentmondásaival - megindult. Elméletileg következetesen kidolgozott, átfogó gazdaságpolitikai koncepció nem alapozta meg a gyakorlati tervezői munka során formálódó uj gazdaságpolitikát s hosszú távú célrendszerek is csak egyes ágazatokra készültek. Az átfogó újraértékelés hiánya elkerülhetetlenül vezetett következetlenségekre és ellentmondásokra, a régi reflexek és megszokottságok érvényesülésére. Ezeket az egymásraható belső és nemzetközi politikai feltételek nem kis mértékben erősitették. Ugyanakkor a gyakorlati politika és gazdaságpolitika nyitottsága és realitásérzéke, a deoktrinák, előfeltételezések és valóságtól függetlenedő vágyak alapján vezetett gazdaságvezetéssel való szakitás, az érzékeny reagálóképesség a gyakorlatban jelentkező konfliktusokra és a társadalmi hatások messzemenő figyelembevétele - egyszóval a politikából fakadó értékek - uj válaszok keresésében jutottak kifejezésre. S ezt a gazdaságpolitikai stratégiaváltozást nem hamvábanholt, elerőtlenedő vagy megvalósíthatatlan kísérletté tette - erre is láthatunk példákat ebben a korszakban -, hanem történelmi folyamattá. A nézetek és erők ütközése, az újért való kemény küzdelem végül is, bár visszaesésekkel, vargabetűkkel, fájdalmas áldozatokkal biztosítani tudta a továbbhaladást. Hadd utaljak ennek két, a szocialista gazdaság fejlődés- és elmélettörténetében korszakos, nemzetközileg is történeti horderejű újabb fordulójára. Az első a tervezési-irányitási mechanizmus reformja, melynek kiinduló irányelveit az MSZMP Központi Bizottsága az 1965 novemberi ülésén fogalmazta meg. E radikális reform a gazdaságirányítási rendszer oldaláról a gazdaságpolitika stratégiaváltozását szolgálta. Azt célozta, hogy előtérbe kerüljön a műszaki fejlődés, s az ország mindinkább bekapcsolódjon a nemzetközi munkamegosztásba. A mechanizmus-reform - hadd emeljem ki csupán e határozat néhány gazdaságpolitikai kulcsszavát - arra keresett biztosítékot, hogy szűnjön meg a "túlzottan protekcionista /lényegében autarhikus/ gazdaságpoli-
