Hazai Tudósítások, 1981 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1981-10-01 / 18. szám
1981.XVIII.évf.18.sz Hazai Tudósítások 7 TANÁCSKOZÁS A KORONÁRÓL Újabb adatokkal gyarapodtak a magyar korona és a koronázási jelvények történetére, megőrzésére vonatkozó ismereteink a Nemzeti Múzeumban szeptember 22-24-én tartott tudományos tanácskozáson. A hazai, valamint az Angliából, Ausztriából, Franciaországból, a Német Demokratikus Köztársaságból és Svájcból érkezett szakemberek: történészek, művészettörténészek, fizikusok, ötvösművészek, restaurátorok ismertették e nagy értékű műtárgyak kutatásainak vizsgálatának legfrissebb eredményeit, s kifejtették véleményüket restaurálásuk lehetőségeiről. Javaslataikkal elősegítik számos vitás kérdés megválaszolását. A nemzetközi tudomány-történeti jelentőségű tanácskozás befejeztével Kovács Éva művészettörténész, a művelődési miniszter tanácsadó bizottságának tagja elmondotta: a szakemberek egyetértettek abban, hogy a koronának - mai állapotában - nincs olyan része, amely kapcsolatban lenne István király személyével. Elfogadták a kutatók: a görög korona egységes alkotás, nem különféle átalakítások eredménye, mint ahogy abban az időben vélték, amikor a Corona Graeca nem volt hozzáférhető a kutatók számára. Nincs egységes vélemény azonban a tekintetben, hogy I.Géza magyar királynak, vagy bizánci származású feleségének küldték-e a bizánci császár udvarából. Egyetértettek abban is, hogy a Corona Latinának nevezett kereszt formájú felső u. \ rész mai állapota megfelel az eredeti elrendezésnek. Nagyon közelit a művészettörténészek véleménye a korona keletkezési idejének kérdésében is. A korona zománclemezei a román stilus tipikus jegyeit viselik magukon, és nem készülhettek korábban a XII. század hatvanas éveinél. Igen érdekes eszmetörténeti szempontok merültek fel a korona "szent" jelzőjével kapcsolatban. Némelyek azonos forrásra vezetik vissza a hatalmi jelvények és Így a korona szent elnevezését is, vagyis a kelet-római császári ideológiának arra a meggyőződésére, hogy az uralkodói hatalom és annak szimbólumai az isteni beleegyezést tételezik fel, égi eredetűek. A vizsgálatok során megállapitptták: mind a koronát, mind a palástot az 1867-es koronázás előtt alaposan javították és szakszerűtlenül restaurálták. Ez önmagában felveti egy esetleges konzerválási eljárás szükségességét, mivel a javitások nagy sietséggel, két hét alatt történtek. A felül ketté törött koronapántokat cinnel forrasztották meg, a palástot pedig a XVI. századi -bélésével együtt sűrű öltésekkel rádolgozták egy gézrétegre. A restaurátorok javasolták a nemesfémet lassú elektrolízissel romboló forrasztások eltávolítását. A palást szennyezettsége természetes állapot, az illetékes szakemberek véleménye szerint emiatt lehetetlen kiállítani huzamosabb ideig, mert a fény károsítja a nagyon régi anyagot. o -
