Hazai Tudósítások, 1981 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1981-02-01 / 2. szám

1981.XVIII.évf.2.sz.Hazai Tudósítások

10

ELHUNYT TOLNÁT KÁROLY

Január 17-én Firenzében meghalt Tolnay Károly, azaz - ahogy a nagyvilág ismerte: - Charles de Tolnay. Nyolcvanegy éves volt.

XXX

Budapesten született 1899. május 27-én. Mint gimnazista már bekerült a nevezetes Vasárnapi Körbe, melyről Lukács György emlékezéseinek egyik mellékmondata igy hangzik: "...csatlakozott néhány fiatal ember, köztük a legtehetségesebb, Tolnay Károly". És a legfiatalabb is talán; Lukács "a társaság Benjáminja"-ként emlegeti. Szemben a többiekkel, Balázs Bélától Fogarasi Béláig, Tolnay már nem élt Magyarországon a forradalmak idején, hanem művészettörténeti tanulmányokat folytatott előbb Bécsben, majd Hamburgban. 1925-ben Münchenben már megjelent az első könyve is, Pieter Brueghel rajzai cimmel.

A hitleri hatalomátvétel után Németországból Franciaországba emigrált. Előadásokat tartott a Sorbonne-on, s közben kiadta első magyartárgyú müvét, Ferenczy Noémiről Írott munkáját /Budapest,1934/. Majd visszatért idősb Pieter Brueghelhez, két kötetben jelentette meg tanulmányait /Brüsszel, 1935/. A ténynek, hogy érdeklődébe ismét a hazai művészetek felé fordult /"Fiatalkori szenvedély és szerelem nálam a magyar kultúra" - mondta mintegy két éve, Hubay Miklós és Petényi Ilona kérdéseire válaszolva, a Magyar Televízióban 1979.januárjában közvetített beszélgetésben/, A jelenkori magyar festészet-ről Bécsben 1937-ben kiadott könyve volt beszédes tanujele.

Még megjelent egy könyve Bázelben Hieronymus Bosch-ról /1937/, Brüsszelben A Flémalle-i mester és a van Eyck-fivérek cimü munkája /1939/, de a szerzőnek már tovább kellett menekülnie Párizsból is. Sikerült kijutnia az USA-ba, sikerült folytatnia művészeti pedagógiai és művészeti Írói munkásságát a princetoni Institute for Advanced Studies, majd a New York-i Columbia egyetem keretei között. 1943-ban New York-ban kiadták Régi mesterrajzok története és technikája cimü tanulmányát, s végül Princetonban jelent meg,

1943-60 között, hatalmas, ötkötetes Michelangelo-monográfiája.

A háborút követően, 1949-ben, Zürichben kiadták egy rövidebb Michelangelo-kéziratát - ez jelent meg 1975-ben a Corvina gondozásában magyarul is, egy másik Michelangelo-tanulmánnyal kiegészítve. A magyar kiadáshoz irt előszavában Tolnay Károly rövid és szabatos összefoglalását adta művészetszemléletének: "Munkáim legfőbb célja r irta -, hogy megragadjam a műalkotások formáiban rejlő költőiséget, egyúttal azonban kihámozzam belőlük az eszmei /vallási, filozófiai, esztétikai stb./ jelentést". S hanem ismernénk rá azonnal a Vasárnapi Kör összejöveteleinek életre szóló hatására, olvassuk tovább: