Hazai Tudósítások, 1981 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1981-09-01 / 16. szám
1981. XVIII. évf. 16. sz.Hazai Tudósitósok 9 erősen elnyújtott háromszögletű posztócsiknak az összesodrósóból származó, amelynek hegyes vége vagy szabadon csüngött, vagy kimerevitve elállt. Ez utóbbi ferdén - vagyis "csékósan" - elvágott rész után kapta a nevét a későbbi csákó. Lángnyel^mód^á ra A magyar huszár eredetileg nem parasztsüveget viselt a harcban, hanem egy alul szőrmével szegélyezett puha posztósüveget. Ennek egyre magasabbra “vándorolt" a szőrmézete, s végül egy olyan szőrmekalpaggé módosult, amelyen az eredeti posztósüvegből csak egy oldalt lecsüngő leffentyü maradt. A napi foglalkozásokon azonban továbbra is egy csékós, lelógó szárnyú posztósüveget viseltek a huszárok, és a külföldi hadseregeknek a XVIII. században magyar példára megalakuló huszárezredei éppen ezt a posztósüveget vették át. Egyaránt ilyet hordtak a francia, a dán, a hannoveri, a svéd és a porosz huszárezredek. Ezt a fejfedőt a német nyelvterületen szárnyas süvegnek / Flügelmütze / nevezték, a franciák pedig shako / csákó / vagy bonnet a flamme / lángszerü sapka / nevet adták neki, mert a lelógó szárnya valóban lángnyelv módjára lobogott a szélben. 2?® 02IO¥Í!£.. fagott E katonai ruhadarab végleges formájának kialakulása felé az első lépés a huszároknál és a szintén “huszárosán" öltöztetett francia lovas tüzérek számára rendszeresitett kis szemernyő volt: ez mind a nap vakitásétól, mind az arcba csapódó esőtől védte az embert. Ezzel együtt a süveg alakja is "gyakorlatiasabb" lett: a szabadon lógó "láng" 1801 után szorosan hozzésimult a hengeres részhez, a fejfedő felső peremét pedig egy bőrszegély merevítette, amely gyakran még dróthuzalt is rejtett, hogy a kardcsapósoktól jobban védjen, A homlokrészre egy függőleges - szalagból vagy fémből készült - kapocspánt is került. Ezt az alsó végén egy gomb erősítette a csákóhoz, feladata a kokárdák rögzítése volt.
