Hazai Tudósítások, 1981 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1981-09-01 / 16. szám
1981. XVIII. évf. 16. sz Hazai Tudósítások 6 rübbnek ezeknek a kincseknek a konzerválását. A történet érdekességéhez tartozik, hogy Kovács Éva művészettörténész volt az, aki hosszú évtizedek utón elsőként fogta kezébe a magyar királyi koronát. Ő és Szvetnik Joachim ötvösrestaurótor voltak a szakértői annak a bizottságnak, amely az egyesült államokbeli Fort Knoxban, a kincstár 3l-es kamrájánál jelen volt, amikor hosszú évek után kinyilt a trezor ajtaja.- Úgy vélem, egy művészettörténész számára a csodák pillanatai közé tartozik, amikor ilyen megbízatást kap. Ott álltunk, kinyilt a kamra ajtaja, a kincsek ponyvával voltak letakarva, s aztán előkerült a láda, én pedig megérinthettem a koronát. A_palést_védelme_ A Nemzeti Múzeumban kiállított koronázási kincsek közül az utóbbi hónapokban le kellett takarni a palástot, mert a szakemberek azt észlelték, hogy az igen csekély, 50 luxos fény is árt a csaknem ezeréves kelmének. Svájci tudósok javaslatára borították le a palástot, s most, bár több olyan javaslatot kaptak a világ legjobb szakembereitől, hogy tisztítsák ki, még vizsgálják ennek lehetőségét.- Olyan régi és olyan szennyezett a palást - mondta Kovács Éva -, hogy ha vattával megsimitjuk felületét, az fekete lesz... A viták, az érdeklődés, a tudományos kutatás középpontjában a korona áll. Tény, hogy ez a műtárgy, amely számunkra nemzeti ereklye, a világon fennmaradt 14, pontosan keltezhető bizánci műremek egyik legépebben megmaradt csodálatos darabja. Ám az is kétségtelen, hogy ez a korona sohasem volt István király fején. A kutatások arra utalnak, hogy a mai korona első tulajdonosa Kálmán király lehetett, hiszen I. István koronájáról tudni, hogy halála után nem sokkal Rómába került. Mindenesetre tény, hogy a ma látható korona két részből áll, a corona latina, a nyugati korona és a corona graeca, a bizánci korona összedolgozásából. Az alsó abroncs rekeszzománcos lemezein görög feliratok vannak, eredeti bizánci munkák. Azonositósuk szinte egyértelműen mutatja, hogy a koronán található zománcképek 1074-1077 között készültek. A görög korona abroncsa meglehetősen vastag, mintegy másfél milliméteres aranylemezből formált, csaknem szabályos, másutt középen összeforrasztott körpánt, melynek 63,6 centiméteres belső kerülete
