Hazai Tudósítások, 1981 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1981-08-01 / 14. szám

1981.XVIII.évf.14.sz

Hazai Tudósítások

lo

Keserves szakmai tanulóévek voltak ezek. A gyűjtést Kiss Lajos mindvégig tiszteletdij ellenében végezte, s közben szavalt, színdarabot rendezett, hegedülni tanított, riporterkedett és kisegítő könyvtárosi munkát is végzett a megélhetésért. Járta a vásárhelyi határt, előadásokat tartott a falusi, tanyai olvasókörökben, s hogy szakmai hozzáértéssel végezhesse ásatásait, elvégezte a kolozsvári egyetem régészeti tanfolyamát is. Innen való életének második nagy barátsága az író, muzeológus és régész Móra Ferenccel.

Szakemberré és tudóssá, nemzetközi nevezetességgé, akit az oxfordi Gordon Childe is meglátogatott, Kiss Lajos Nyiregyházán vált. Itt tevékenykedett 1911-től 1948-ig. Az ófehértói aranylelet, a kenézlői, geszterédi s eperjeskei honfoglaláskori temetők feltárása az ő érdeme; a geszterédi aranyveretes szablya az egész magyar régészet kincse-büszkesége. Ezeken kivül hót középkori templomot tárt fel, s még egy sor fontos műemléki munka kapcsolódik a nevéhez.

Hanem azért Kiss Lajos a szive mélyén néprajzkutató maradt.

A nyíregyházi gyűjteményt nevezetes néprajzi anyaggal egészítette ki. Megírta kitűnő dolgozatait a szabolcsi szegénynép földbevájt kunyhóiról, a lassan elhaló népi diszitőmüvészet emlékeiről, megírta a cserepesek és szűcsök életét. Különös szeretettel foglalkozott évtizedeken át a harminc községből álló egykori Rétközzel. E tájegység nagy monográfiáját, a Régi Rétköz-t, már csak a szocialista korszak nyelvészei, történészei, etnográfusai forgathatták haszonnal.

Cenjtenár ium^és^u j^kiadás

Kiss Lajos - az "Atya", ahogy élete végén tisztelték hívei -, az utolsó éveket nyugodt körülmények között tölthette szülővárosában. Tanított, irt, s volt ideje tanításainak lényegét is tanítványaira hagyni, noha nem alapitott személyes iskolát - mint ahogy fiatalkora pozitivista néprajztudományának magányos kezdeményezői, Jankó János, Katona Lajos, de még a nagy Herman Ottó sem alapítottak. Egyetemes látásmódjuk, összefoglaló törekvéseik azonban igy is a mai, korszerű néprajztudományt készítették elő. Nem is szólva Kiss Lajos népnek elkötelezett tudományos erkölcséről, melynek az a lényege, hogy a tudós mindig a maga társadalmában élő embert ábrázolja kapcsolatainak minden lehető fontos összefüggésében. Ezt tartotta ő a valódi néprajznak.