Hazai Tudósítások, 1981 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1981-02-01 / 2. szám

1981.XVIII.évf.2.sz.Hazai Tudósítások

2

A BUDAI VÁR REKONSTRUKCIÓJA

Vasárnaponként ekrek választják uticélnak a budai Várat. Az ország valamennyi részéből csakúgy, mint a fővárosbóly jármüvekkel vagy gyalogszerrel nekivágnak, hogy gyönyörködjenek nyolc évszázad történelmi emlékeiben, betérjenek az egyik vagy másik hangulatos vendéglőbe, vagy csupán sétáljanak a zegzugos utcákon. A Várban nem lehet csalódni: ha esik, ha fuj, bárki találhat kedvére való programot.

Harminc-harmincöt évvel ezelőtt azonban csak a legbátrabbak s a Vár fanatikus szerelmesei vállalkoztak egy ilyen útra. Akkoriban még úgy tetszett: a második világháború pusztításait sohasem heveri ki a magyar királyok egykori rezidenciája s a különféle nemzetiségeket tömöritő polgári negyed. Most, amikor a magyar szavak belevegyülnek az idelátogató turisták sokaságának mondataiba, amikor egy-egy múzeumban vagy például a Korona cukrászdában a zsongás már-már bábeli hangulatot teremt, csak kevesen, többnyire a negyvenen túliak emlékeznek vissza a romokra, a bomba ütötte, golyó lyuggatta épületek sebeire.

Ők is inkább arra kiváncsiak: az utóbbi néhány évben mi épült újjá, vannak-e még foghijak a patinás házak között, mi lesz a Sándor-palota sorsa, mikor nyitják meg végre a Széchényi Könyvtárat, egyszóval hol tart ma a budai Vár rekonstrukciója?

Mielőtt erre rátérnénk, néhány pillanatra érdemes feleleveníteni a Vár viszontagságos történetét. A volt királyi palotát IV. Béla a tatárjárás /1241-1242/ idején kezdte épiteni. A körülötte kialakuló város a XIV. században, Nagy Lajos korában indult virágzásnak: 1248-1320 között épült fel a háromhajós Nagyboldogasszony-templom /a Mátyás-templom elődje/, a domonkosok és a ferencesek kolostora. Ekkor készültek el a várfalak is, amelyek alig voltak alacsonyabbak a maiaknál. Buda, mint az ország fővárosa, Zsigmond és Mátyás uralkodása idején élte fénykorát.

A XV. század második felétől eleinte gótikus, majd pedig reneszánsz stilusban gazdag belső építészeti részletekkel alakították át a királyi székhelyet, az akkori Európa egyik legszebb városát. A török hódoltság befejezéseként 1686-ban az ostrom, 1723-ban a tűzvész törte meg a Vár fejlődését. A XVIII. században a palotában volt az angolkiasasszoynok rendháza, és Budára költözött a nagyszombati egyetem is. A klasszicizmusnak csupán kevés emlékével találkozhatunk, mivel a XIX. század elejére nagyobbrészt befejeződött a városkép kialakítása; végül 1896 és 1908 között elkészült az Ybl-Hauszmann-féle eklektikus palota.