Hazai Tudósítások, 1981 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1981-06-01 / 10. szám
1981.XVIII.évf.10.sz Hazai Tudósítások 2 KAPCSOLAT AZ ÓHAZÁVAL- Beszélgetés a Magyarok Világszövetségének főtitkárával -A külföldre került magyarok legnagyobb, viszonylag zárt közössége az Amerikai Egyesült Államokban él. Számukat - mivel pontosabb mérés nemigen lehetséges - ötszázezer és egymillió közé becsüljük. E közösség napjainkban - az idő múlásával, az USA gazdaságának jelentős változásával - a.i r szétszóródás és igy a beolvadás erős jeleit mutatja. Erről beszélgetünk dr.Gosztonyi Jánossal, a Magyarok Világszövetségének főtitkárával, aki a közelmúltban járt az Egyesült Államokban, ahol jelentős ideig tanulmányozta a szórványmagyarság gondjait.- Mennyiben jelentett újat ez az utazás, illetve mennyiben illeszthető be egy már megkezdett sorba?- A Magyarok Világszövetségének vezetői rendszeresen kapcsolatot tartanak az emigrációban élő magyarok egyesületeinek, szervezeteinek döntő többségével. Ennek jegyében előttem is többen jártak az Egyesült Államokban. így én a megkezdett jó gyakorlatot folytattam. A találkozás jelentőségét az adja, hogy az utazásra nehezebb, hidegháborús törekvésektől terhes időszakban került sor, de örömmel mondhatom, hogy a lehűlésnek - legalábbis ma még - semmilyen kihatása nincs a szocialista Magyarország, illetve a velünk együttműködő magyar szervezetek, személyiségek kapcsolatára.- Sok szó esik mostanában az amerikás magyarság kolóniáinak a bomlásáról. Egyesek szerint a folyamat felgyorsult, sőt, mintha Amerikában borúlátóbban értékelnék ezt, mint nálunk. Hogyan látta ön mindezt?- Több államban jártam, fölkerestem az egykori nagy, magyarlakta vidékeket: New Yorkot, Pittsburght, Clevelandet, Chicagót. A magyarok itt még a második világháború után is jelentős számban, viszonylag zárt kolóniákban éltek. Nyomai ennek ma is láthatóak: a különböző hitfelekezetek magyar templomai, a régi hétvégi iskolák, a magyar klubok. Sajnos azonban az egykori emigránsok már jóval kisebb számban élnek ott. Végigmentem a pittsburghi folyóparton, ahol 17 mérföld hosszan nincs más, mint vasgyár. Valamikor sok ezer honfitársunk dolgozott ott - mára a gyárak sokkal kevesebb munkást, igy kevesebb magyart foglalkoztatnak. Vasúton megtettem a Washington és New York közötti 460 kilométeres utat; végesteien végig elhagyott, gazzal benőtt, félig kiégett gyárak álltak a sinek mellett. A hagyományos északi ipar, úgy tűnik, halódik. Felmérések szerint az amerikai népesség 16 százaléka vándorol évente a kontinensnyi országban, s ez az
