Hazai Tudósítások, 1981 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1981-05-15 / 9. szám

1931.XVIII.évf.9.sz Hazai Tudósítások 2 A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 141. KÖZGYŰLÉSE Befejeződött a Magyar Tudományos Akadémia 141. közgyűlése. Április elejétől öt héten át tanácskoztak a. magyar tudósok a kutatás és a termelés kapcsolatáról. A rendezvénysorozat legfontosabb részére, a plenáris ülésre, május 3-án és 4-én került sor. Szentágothai János, az Akadémia elnöke, megnyitójában kie­melte, hogy a legfontosabb tennivaló: fokozni a kutatás hatékonyságát. Ezt szolgálja a legközelebbi években két időszerű tudományszervezési feladat me­goldása is: a tudományos minősitési és kutatóképzési rendszer reformja, valamint az egyetemi kutatások korszerüsitése. Ezt követően átadták az akadémiai dijakat. A legnagyobb elismerést kifejező aranyérmet 1981-ben Straub P.Brúnó akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Kutató Központ Enzimológiai Intézetének igazgatója kapta biokémiai eredményeiért. A kitüntetett személyek és kutatói közösségek általában a nagy gyakorlati jelentőségű kutatásokért kaptak elismerést, töb­bek között a kukoricanemesitésért, a nagyolvasztókban alkalmazható uj érc­redukciós eljárásért, müanyagkémiai eredményekért, a génsebészet magyaror­szági bevezetésének megalapozásáért és uj, nagyhatásfolcu kőolajkitermelési eljárásért. Akadémiai dijat kapott Kéry László professzor, irodalomtörténész, a Nagyvilág cimü világirodalmi folyóirat főszerkesztője is, aki D.H.Lav/rence angol íróról az elmúlt évtizedek legjobb anglisztikai tárgyú magyar mono­gráfiáját irta. A magyar gazdaság- és tudománypolitikai időszerű feladatait Lázár György miniszterelnök ismertette a közgyűlés előtt. Mint mondotta, "a népgazdasági egyensúly helyreállításához a belpolitikai feltételek jók, sőt kedvezőek". Vázolta az érvényes gazdasági stratégia alapelveit: "Gya­korlati gazdaságpolitikánknak legfőbb jellemzője nem a növekedés korláto­zása, hanem azoknak a társadalmi, műszaki és gazdasági feltételeknek erő­teljes kifejlesztése, amelyek révén ésszerűbben használjuk fel az erő­forrásokat, hatékonyabb lesz a termelés és megnő az ország versenyképes­sége". Ennek szolgálatában áll - hangsúlyozta befejezésül a miniszterel­nök - négy nagy kutatási feladatcsoport: a versenyképesség növelése innovációkkal a magyar elektronikai iparban, valamint a gyógyszer- és nö­vényvédőszer- termelésben; az élelmiszergazdaság felzárkóztatása a világ­színvonalhoz; az infrastruktúra ésszerű fejlesztése, s végül a környezet­védelmi kutatások.

Next

/
Thumbnails
Contents