Hazai Tudósítások, 1980 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1980-03-15 / 6. szám
1980.XVII.évf.6.sz Hazai Tudósítások 10 Az u;i arcú Szigetköz ENERGIA, HAJÓZÁS, IDEGENFORGALOM Megkezdődött a magyar vízgazdálkodás eddigi legnagyobb szabású vállalkozása a Gabcikovo /Bős/-Nagymaros vízlépcsőrendszer kivitelezése. A mintegy 30 milliárd forintos beruházásra 1977 szeptemberében kötött államközi szerződést Magyarország és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság. Az államközi szerződés alapján a két ország fele-fele arányban járul hozzá az építkezés költségeinek fedezéséhez, s ennek megfelelően felefele arányban részesedik majd annak hasznából. Mindenekelőtt a vízlépcsőrendszerből nyerhető villamos energiából. Hajózási érdek A tervek rendkívüli mennyiségű energiával számolnak; csak millió tonnákban fejezhető ki, mennyi barnaszenet kellene kibánj^ászni, mennyi kőolajat felszínre hozni a majd itt nyert vizi energia helyett. A Gabcikovo /Bős/-Nagymaros vízlépcsőrendszerből nyerhető energia értékét növeli, hogy a vizi energia - tározási lehetőségét kihasználva az energia nagy része - mintegy 1510 gigawattóra - úgynevezett csúcsenergiaként, azaz csúcsfogyasztás idején hasznosítható. Az energia azonban csupán az egyik - jóllehet legfontosabb - haszna az épülő vízlépcsőrendszernek. Számottevő hasznot igér a nemzetközi hajózás feltételeinek javításával is. A Duna középső szakaszán mindeddig a Pozsony és Gönyü közötti mintegy hetven kilométeres folyószakasz számit a folyam "szűk keresztmetszetének". Átbocsátó képességét hagyományos folyamszabályozással nem lehetne javítani, vélik a szakértők, a vízlépcsőrendszer megépítése után azonban olyan helyzet áll elő e folyószakaszon is, amely megfelel a nemzetközi - a Duna-bizottság által előirt - követelményeknek. S ezt különösen fontosnak ítélik a kérdés szakértői annak ismeretében,hogy 1982-ig megépül a Duna-Majna-Rajna-csatoma, s fontos érdek, hogy a magyar szakaszon is korszerű szállítási útvonallá váljon a Duna. A nagyszabású építkezés mintegy 220 kilométeres szakaszon - Pozsonytól Budapestig - változtatja meg a folyó és a folyó menti tájak arculatát. A leginkább minden bizonnyal a Szigetközét, ahol szinte érintetlen természeti egységet bont meg a beruházás. Holt ágak, apró szigetecskék tűnnek el, s miután Dunakiliti és Ásványráró között uj mederbe kerül a Duna, túlzás nélkül mondható, hogy valósággal átrajzolja az építkezés a Szigetköz
