Hazai Tudósítások, 1980 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1980-03-15 / 6. szám

1980.XVII.évf.ő.sz.

Hazai Tudósítások

7

MEGNYÍLT A VIGADÓ

KONCERTTEREM, RÁDIÓ ÉS HANGLEMEZSTUDIÓ

Fölépült végre a hires palota és március 17-én megnyílik a nyilvánosság számára.

Mielőtt a régi szépségében ragyogó épületet bemutatnék, néhá^ szó a Vigadó történetéről. Helyén már 1333-tól 1848-ig állt a Redoute, Pollack Mihálynak, a nemzeti klasszicizmus legkiválóbb mesterének alkotása. Ezt az épületet, amelyben Johann Strauss muzsikált, és Liszt Ferenc is sok hangversenyt adott, a magyar Szabadságharc idején, 1849 május 13-ról 14-re virradóra Hentzi osztrák generális a budai Várból rommá lövette.

Tizenhat évig állt az első Redoute épület, tizenhat esztendeig tartott, amig Feszi Frigyes alkotásaként fölépült az uj Vigadó. Noha az épületet a szekémberek részéről sok támadás érte /a nagyterem rossz akusztikájára vonatkozó bírálatok nem is voltak alaptalanok/, a Vigadó nyolcvan éven át a budapesti hangverseny- és társadalmi élet legfontosabb központja volt.

Zenetörténeti nevezetességű koncertek

Liszt Ferenc, aki már az első Redoute épületben is sok hangversenyt adott - koncertjei sorozatát 1848 december végén kezdte meg, a pesti árvizkárosultak javára -, az 1865-ben fölavatott Vigadóban mutatta be 1865 augusztus 15-én a "Szent Erzsébet legendájá"-t. 1875.március 10-én a Vigadóban zajlott le az a zenetörténeti nevezetességű koncert, amelyet víagner személyes közreműködésével a bayreuthi Festspielhaus javára rendeztek. Utoljára 1879.március 26-án zongorázott Liszt a Vigadóban, és ezúttal is, mint annyiszor korábban, jótékony célra szánta hangversenye jövedelmét.

A Filharmóniai Társaság zenekara, amely a Nemzeti Szinház muzsikusaiból alakult meg, tizenkét éven át a Nemzeti Muzeum dísztermében adta a fő-zeneigazgatója, későbbi elnök-karnagya, Erkel Ferenc vezényletével koncertjeit; az első hangversenyen, 1853.március 25-én Beethoven IX. ""iiM- niáját mutatták be.

Később a teremre a főrendiház tartott igénj't, de szerencsére akkor már fölépült a Vigadó, igy a zenei társulat áttette székhelyét a Duna partjára. Innen kezdve egészen a tizes évekig, amikor már rendelkezésükre állt több más terem is, a Filharmóniai Társaság igen sok koncertet adott itt. A zenekar élén Erkel Ferenc megbetegedése után olyan karmesterek álltak, mint 1871-től Richter János, 1875-től Erkel Ferenc legtehetségesebb fia, Sándor, 1900-tól Kerner István, 1919-től Dohnányi Ernő.