Hazai Tudósítások, 1980 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1980-03-15 / 6. szám
1980.XVII.évf.6.sz Hazai Tudósítások 4 séglet több mint ötven százalékát importálják. Éppen ezért elkerülhetetlen, hogy a széntermelés növelése mellett a jövőben az ország fokozottabban támaszkodjon az atomenergiára. Kedvező adottságként könyvelhető el, hogy mindehhez a hazai uránkészletek megfelelő hátteret biztosítanak.- o -AZ ELSŐ MAGYAR IPARI FOLYÓIRAT - Ki volt Joó János -Napjainkban az ipari-műszaki folyóiratok tucatjával állnak a magyar szakemberek és érdeklődők rendelkezésére, a múlt század első felében azonban még csak kísérletek.történtek abban az irányban, hogy egy, a hazai ipari fejlődést támogató lap létrejöhessen. Az első jelentős próbálkozás Joó János egri rajztanár érdeme, aki 1838-ban alapított rövid életű ipari lapot. Joó a reformkor egyik jellegzetes alakja volt, aki Írásban és tettben is odaadóan harcolt a magyar nép műveltségének emeléséért. 1831-ben javasolja Széchenyinek egy országos művészeti társaság megalakítását, megfelelő rajziskolák felállítását iparosok számára, és egy polytechnikum létrehozását is. Később a Tudományos Akadémia tervezett nagyszótára részére magyarított ipari és műszaki szavakat és kifejezéseket. Joó legjelentősebb vállalkozása azonban a "Hetilapok Mütudomány és Egyéb hasznos ismeretek terjesztésére" cimü folyóirat megindítása volt. 1837-ben nyújtotta be kérvényét a Helytartótanácshoz egy "mütudományi" lap kiadásának az engedélyezése céljából. Folyamodványában jelezte, hogy folyóiratának tárgya "leend mind az mit kézi mesterség szorgalom előmozdított, főleg azonban, mi kézműveseknek mesterségük tökéletesítésére hasznos és szükséges lehet... A megjelenő rajzok olly értelmesen és tökéletes mérték szerint készíttetnek, hogy azokrul a mesteremberek a tárgyalt müveket tökéüetesen elkészíthessék. " A folyóirat cikkeinek nagyobb részét maga Joó János irta. Munkatársai voltak Novák Dániel épitész, Malcáry György ügyvéd és Udvardy Gserna János mérnök, k közlemények egy részét német, francia és angol műszaki és természettudományos lapokból vették át. Az Egerben kiadott szaklappal az volt a szerkesztőjének a célja, hogy a hazai ipart és mesterségek fejlődését fellendítse. Sajnos folyóiratának kevés előfizetője volt, ezért a szerkesztő kérte a helytartótanácsot, hogy lapjának előfizetését tegye kötelezővé a céhek számára, ezzel az intézkedéssel mind a céhek, mind a kiadó csak jól jártak volna. E kérelem visszautasítása gyakorlatilag a fél évig megjelenő "Hetilapok" megszűnését jelentette . o
