Hazai Tudósítások, 1980 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1980-11-01 / 21. szám
1980.XVII.évf.21.sz. Hazai Tudósítások 9 Ilyenkor az ember céljai nem, vagy csak kevéssé valósulhatnak meg, erői és képességei korlátozódnak, boldogsága elérhetetlenné válik. Csakhogy az ember nem nyugszik bele ebbe a leszükitettségbe, hanem legalább fantáziája segitségével igyekszik túllépni korlátain, és amit önmaga számára hiányol, azt képzelt természetfölötti lényekre vetíti ki, illetve vallási eszközökkel egy másik világban véli elérhetőnek.- A vallások történeti vizsgálata érteti meg velünk azt is, hogy a marxizmus valláskritikája nem a vallásos emberek ellen irányul, nem is elsősorban a vallást birálja, hanem olyen viszonyok megteremtését tűzi ki célul, amelyek nem igénylik a vallási kiegészítést.- A hagyományos vallástörténeti szemléletmód különbséget tesz az úgynevezett "kinyilatkoztatott" vallások - például a zsidó vallás és a kereszténység - és az "egyéb" vallások - például az egyiptomi, a perzsa, a görög - között. E szemléletmód szerint világi módszerekkel csak a "nem kinyilatkoztatott" vallások vizsgálhatók, mig a "kinyilatkoztatott" vallások története "szent történelem","égyháztörténet" ezért csak a teológia eszközeivel közelíthető és érthető meg. A marxista vallástörténészek természetesen szakítottak ezzel a felfogással, azonban gyakran az ő publikációik sem terjednek túl az ókori vallások vizsgálatán, a kereszténység eredetének a bemutatásán. A Vallástörténet cimü kötetben arra törekedtem, hogy a zsidó, a keresztény és más "kinyilatkoztatott" vallások története ne szakadjon el a vallástörténet - tulajdonképpen a történelem - folyamatától, hanem abba - miként a valóságban - szervesen beágyazódjék. így remélhetőleg sikerült viszonylag hiánytalanul fölvázolnom a vallásfejlődés törvényszerűségeit a vallás megjelenésétől napjaink vallási irányzatáig. xxx
