Hazai Tudósítások, 1980 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1980-09-15 / 18. szám
1980.XVII.évf.18.sz. Hazai Tudósítások 12 .LUKÁCS GYÖRGY HAGYATÉKA NYOMTATÁSBAN A magyar könyvkiadás idei egyik nagyszabású vállakózásaként útjára inditják a Lukács Archívum és Könyvtár "Lukács György hagyatékából" cimü könyvsorozatának első köteteit. A forráskiadványok az egyes kéziratokat eredeti nyelven, többnyire németül közlik. Már az utolsó simításokat végzik a sorozat első darabjain. Magyarországon először jelenik meg A drámairás főbb irányai a múlt század utolsó negyedében cimü munka, Lukács Györgynek 1910-1911-ben irt."Naplója" valamint az 1913-ban alkotott ítélőszék cimü tanulmánya. A drámairás főbb irányai a múlt század utolsó negyedében cimü tanulmányról a sorozat szerkesztői elmondták, hogy a budapesti Kisfaludy Társaság 1906-ban ezzel a cimmel hirdetett pályázatot. A beérkezett müvek közül a bíráló bizottság Lukács György monográfiáját ajánlotta díjazásra. A most kiadandó könyvben feltüntették Lukács nem végleges szövegváltozatait, valamint későbbi, a szövegbe beillesztett kiegészítéseit. Az uj szöveget tartalmazó - az eredetit módosító - több oldalas kézirat-betétek a kötet függelékébe kerültek. A szaktudomány művelői előtt közismert, hogy Lukács György életében 1910-11 válságos időszak volt. A Naplóban közölt dokumentumok ezt tükrözik, egyben bepillantást engedve annak hátterébe. A Napló keletkezési helye Berlin, Weimar és Firenze. Az "ítélőszék" cimü töredékes dialógus keletkezésének pontos dátumát nem sikerült kideríteni, a szerkesztők 1913-ra teszik. A Magyar Tudományos Akadémia filozófiai intézetének önálló szervezeti egységeként működő Lukács Archívum es Könyvtár 1971-ben alakult a magyar marrLsta társadalomtudomány kiemelkedő személyisegének könyvtárából és kéziratos hagyatékából, egykori lakásán, Budapesten. A mintegy 11 ezer kötetes könyvtár, az ezer kézirat és a tízezernél több levél egységes gyűjteményt alkot, együtt-tartása, kezelése és gyarapítása tudományos és kulturális célt egyaránt szolgál. A muzeális jellegű nyilvános szakkönyvtár és egyben tudományos kutatóhely egyik legfontosabb feladata, hogy kutatói a szellemi örökség publikálása mellett összegezzek mindazokat az elméleti
