Hazai Tudósítások, 1980 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1980-09-01 / 17. szám
1980.XVII.évf.17.sz. Hazai Tudósítások 15 ÉRTÉKES LELETAUYAGOK Ezen a nyáron is számos értékes leletet hoztak felszínre a kutatóárkokból a tudósok, az ország mintegy 80 pontján folyó régészeti feltárások színhelyein. Különösen a Duna-kanyarban, Visegrád-Esztergom térségében gazdagodott jelentős emlékanyaggal a történettudomány. Tavaly bukkantak rá Közép-Európa egyik legnagyobb eddig ismert őskori településének maradványaira a Pilismarót-szobi révnél, s a több korszak egymásra rétegződött leleteit rejtő, egy hektárnyi terület feltárását most fejezték be. A több mint 400 napvilágra került tárgy-legtöbbje a rézkorból származik, hozzávetőlegesen 4500 évesek. Egyebek között gödörházak maradványait, alapfalakat, tűzhelyeket, kemencéket, kerámiákat, és sirleleteket találtak a szakemberek. Tudományos sikert hozott a Duna-menti római határvédelmi rendszer, a Limes nyomainak kutatása is. A határfal e szakaszán eddig három őrtorony alapjait ásták ki, a nyári munkálatok során pedig előkerült a negyedik is. Ennek érdekessége, hogy eredetileg fából épitették, ellentétben a másik három kőtoronnyal. A vizsgálatok szerint a II. században, tehát mintegy 200 évvel korábban létesült mint a többiek, s ez bizonyltja, hogy - az eddigi elképzelésektől eltérően - már ekkor erődítményekkel védekeztek a barbár támadások ellen. Esztergom környékén is többhelyütt dolgoznak a régészek. A kistói földeken egy IX-XI. századi temető sirjait, Esztergom-Szentkirályon ugyancsak a kora Árpád-korból származó település nyomait, Alsószigeten pedig középkori kolostor romjait tárták fel. Visegrádon, a 11-es főútvonal mentén is értékes emlékekre bukkantak: az Árpád-korban épült házmaradványok kerültek elő. Igen kevés építményt ismerünk ebből az időből, ám a most találtak fontosságát az is növeli, hogy egykori lakóik az akkor még rendkívül ritka kőkemencével fütöttek. A népvándorlás korának leletanyagát gazdagítja a Baranya-megyei Kölked határában az utóbbi hónapokban elvégzett feltárás, amely egy avarok lakta település házait és sírhelyeit hozta felszínre. E kutatás is hozzájárul a Pannóniában élt avar nép emlékeinek feltérképezéséhez: ma már 40 ezer sirt ismernek a régészek. A Veszprém-megyei Zalaváron a földboritotta honfoglaláskor! falu vizsgálata közben eddig ismeretlen erődítményt találtak: a maradványokban előkerült fagerendák egykor egy sáncrendszer részei voltak. A gyulai török dzsámi létezéséről viszont korabeli okiratokból tudtak a régészek, most azonban a XVI. századi templom alapfalai is kirajzolódtak az ásatás nyomán. o -
