Hazai Tudósítások, 1980 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1980-09-01 / 17. szám
1980.XVII.évf.17.sz Hazai Tudósítások 4 A KELTÁK NYOMÁBAN MAGYARORSZÁGON Petőfi Sándor egy verseden /Homér és Osszián, 1848/ még a tenger árjától benyelt városhoz hasonlította a keltákat. Számára csak Osszián, a skót James Macpherson romantikus költői misztifikációjának legendás énekmondója, emelkedett ki a feledés tengeréből, mint "a vizből kiálló torony orma". Néhány évvel később "A walesi bárdok"-ban Arany János már a magyar-kelta sorsközösség gondolatáig terebélyesitette a szigeti keltáknak a magyarokra gyakorolt kulturális hatását. Egy civilizáció fölfedezése Az a tény, hogy valamikor régen Magyarország területén kelták éltek, sőt,magasfoku és eredeti műveltség virágzott itt több, mint fél évezreden át, a 19. század derekán csak néhány archeológus titka volt. Pulszky Ferenc /1814-1897/, a régész és politikus, Kossuth Lajos barátja, volt az első, aki e tény jelentőségét fölismerte. A kitűnő tudós húzta meg sikeresen a választóvonalat a kora és késő vaskori kelta leletanyag között. Nagyjából helyesen állította föl a kelta hódítások időrendjét is. A nemzetközi tudomány csak száz évvel később figyelt föl, mi mindent kiderítettek már a magyar tudósok a keltaság keleti ágának történetéről. 1977-ben Székesfehérvárott tartottak e témában kongresszust Európa kelta-kutatói. Itt láthatta először a nemzetközi szakmai nyilvánosság a magyarországi kelta emlékanyag válogatott darabjait. Ezekből mintegy 15-20 ezret gyűjtöttek össze a budapesti Nemzeti Múzeumban. 1980-ban három válogatás jutott el belőlük külföldre. Az egyik Franciaországot járja, a másik kettőt az ausztriai Halleinben, illetve Steyrben állítottak ki. Most készült el tizéves munkával a teljes magyarországi leletjegyzék, az úgynevezett kelta korpusz is. Kiderül belőle, hogy ez a nép hétszáz évig /i.e.5.század - i.sz.2.század/ lakta, birtokolta és szórta tele emlékeivel a magyar földet. Háromszáznál több lelőhelyet ismerünk, amiből több,mint ötven - számottevő erődítmény, illetve kiterjedt temető. A lelőhelyek a legsűrűbben a Dunántúlon találhatók. Sárosdon kelta szentély, Pákozdon több - emberáldozat jeleit is mutató - áldozati gödör került elő. Velemszentviden és Szálacskán vassalak és csákány őrizte a két legfontosabb kelta vasmüves központ nyomait. Ugyaninnen került elő egy-egy pénzverde szerszámkészlete is. Ezeken a helyeken valaha várossá
