Hazai Tudósítások, 1980 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1980-06-15 / 12. szám

I960.XVII.évf.12. sz.

Hazai Tudósítások

11

rovatok"-at szervezett különböző lapokban, a harmincas években - különösen a hitleri hatalomátvétel után - antifasiszta szellemű irodalmi műsorokat, előadásokat rendezett budapesti és vidéki munkásotthonokban, 1943-ban és 1944-ben a fegyveres ellenállás aktiv részese volt. És miközben annyi történelmi vihart ért meg - és megérte, megélte a felszabadulás örömét is - verseiben elsősorban élni, ember módra élni buzditotta először a nála idősebbeket, majd a nála fiatalabbakat.

Egyik viszonylag újabb versében, a Hajnali zsoltár-ban azon töpreng* hogy vajon van-e még ereje a buzditáshoz. De aztán mert belátja, hogy az embereknek szükségük van a bátoritó szóra, a zordon hajnalon is az élet jut az eszébe:

Tán’ mert a költő bennem még mindig él, tanúm rá itt e hajnali zsoltár, vagy minek hivjam ezt az éneket, amely az idők kezdetétől szól már!?

A költő születésnapja alkalmából ünnepséget tartottak szülőfalujában, IIagyvázsonyban. A születésnapi ünnepségen nyitották meg a Várnai Zseni életútját bemutató fotókból és müveinek kiadásaiból rendezett kiállítást.- o -MAGYAR NÉPI IPARMŰVÉSZ.!«, I960

Hazánk nevezetes népművészeti tájegységeinek legszebb népi iparművészeti alkotásait mutatja be az a kiállítás, amelyet a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában nyitottak meg.

Nagy László, a Népi Iparművészeti Tanács elnöke elmondotta, hogy a népi iparművészet századunk uj művészeti ága, amely a hagyományos népi diszitőmüvészetet - a mai élet esztétikai igényeit követve - továbbfejleszti, tudatosan vállalkozik a városi lakosság öltözködési és lakberendezési kultúrájának gazdagítására. A népi iparművészek alkotásai nemcsak hazánkban, hanem külfölden is nagyon keresettek. Jelenleg több mint 1 milliárd forint értékű kerül belőlük exportra.

A "Magyar népi iparművészet, 1980" cimü kiállítás bepillantást enged az elmúlt három évtized népi iparmüvészetébe. A hires fazekas-vidékek szép alkotásai közül láthatók a Kossuth-dijas Kántor Sándornak és tanítványainak, valamint a fiatal nemzedéket képviselő alföldi fazekasoknak a munkái. A bemutató a történetileg kialakult tájegységek, a matyó, a kalocsai, az alföldi himzések, szürhimzések világát is felidézi. A népi iparművészek közül a himzést művelik a legtöbben, mert motívumai alkalmazhatók leginkább a modem textiliákon. A kiállítás sárközi, hevesi, palóc és paszadi szőttesdarabjai e vidékek évszázadok során kialakult diszitővilágának, ornamentikájának sajátos jegyei* viselik.

o