Hazai Tudósítások, 1980 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1980-06-15 / 12. szám
1980.XVII.évf.12.sz. Hazai Tudósítások 8 De az ügynek van egy másik tudományos jelentése, jelentősége is. Ha föltesszük a kérdést, hogy mit alkotott Bolyai, gyakran hallhatjuk feleletként: a nem-euklideszi geometriát. Csakhogy Bolyai célja nem egy véges térpontnak csak relative igaz megismerése volt, hanem a végtelen térköz, a világűr abszolúte igaz tudása. Nem a meglevő, a régi föld mérése,geo-metria volt a témája, a kozmosz meghódítását, egy uj világkép teremtését tűzte ki célul. Bolyai müvében kitatók sokaságának erőfeszítése összegeződött, de a nagy ugráshoz legközvetlenebbül és legnagyobb mértékben apja és nevelője, Bolyai Farkas készítette elő. Olvassuk el a "hordozórakétának", annak a Tentamen-nek néhány bevezető sorát, amelyhez János müve hozzáfűzetett. Bolyai Farkas igy vall munkájáról: "Annak a megmérhetetlen óraműnek szerkezetét és gépezetét törekszem megismerni, melynek láncza a megszámlálhatatlan tejutak gyűrűiből alakul, és nehezéke semmiféle talajt nem ér, óralapja pedig a Napnak és a Holdnak pályájával és ezer más körrel van befestve. A legfőbb gépész alkotása ez, az egyetlen örökké mozgó. A legpompásabb templom változatos ékességgel diszitett sokféle oszloprendekkel, melynek boltozatán a napoknak miriádjai lámpaként égnek..." Ezt a munkát vette át, vitte tovább fia, Bolyai János, akinek számára a világtér abszolút igaz tanának művelése nem a valóságtól elszakadó spekulációt jelentett: a tértant, az ürtant forradalmasitó müvének zárószakaszában tettének történelmi tudatával ir munkája szerepéről, s jelzi az általa nyitott távlatot. A szerzőben él az a /teljesen tisztult/ meggyőződés /amelyet minden értelmes olvasónál is feltételez/, hogy e tárgy tisztázásával a tudomány igazi gyarapításának, az ész művelésének és igy az emberi sors lendítésének egyik legfontosabb és legfényesebb lépése megtörtént" - Írja az Appendix német változatában. 3olyai szemléletére jellemző viszonya korának tudóstársaihoz: ahogy ő vallotta: "A tiszta igazság Kamcsatkában, akárcsak mindenütt a világegyetemben ugyanaz, mint Marosvásárhelyt." Ha tehát egymástól függetlenül is, de a valóság abszolút igazságához közeledünk, akkor ezzel egyúttal egymáshoz is közeledünk. És ahol az igazsággal objektive feledésbe kerülünk, ott szubjektive egymással is párbeszédbe jutunk, találkozunk elvek magaslatán. Egymástól függetlenül és párhuzamosan érkezett Bolyai és a kazányi egyetem tanára, Lobacsevszkij az igazsághoz s a találkozási helyre. Lobacsevszkij nem szerezhetett tudomást Bolyai munkájáról. Bolyai János viszont megismerte fizikailag távoli, de sorsában oly közeli társa eredményeit. A rivalizálás, a prioritási viták beszennyezték még az olyan nagy tudóst is, mint Newton, megfertőzték még Gausst is. Az irigység, a hiúság, a másik rovására érvényesülni akarás alattomos és hatalmas ellenségeink.
