Hazai Tudósítások, 1980 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1980-06-01 / 11. szám
1980.XVII.évf.11.sz. Hazai Tudósítások 16 REMEKMŰ VÖRÖS TÉGLÁBÓL Tegyünk egy kis sétát a Duna-parton a Lánchidtól indulva a Margithid felé. Ahol az árnyas gesztenyesor ritkulni kezd, a Szilágyi Dezső tér tárul a szemünk elé. Közepén a budai református gyülekezet csucsives, különlegesen szép temploma áll. A tér másik oldalát a Fő utca szegélyezi. Ez a templom egyike azoknak a fővárosi müvemlékeknek, amelyek a múlt század második felében, illetve századunk elején születtek, és ma már nélkülözhetetlenül hozzátartoznak a magyar főváros képéhez. A budai református gyülekezet már a múlt század nyolcvanas éveinek elejétől törekedett arra, hogy létszámához, buzgóságához méltó templomot építhessen Buda valamely szép helyén. A reformáció korában már állt Budán református templom, de a török hódoltság alatt teljesen lerombolták, még a helyét sem tudni pontosan. A főváros az egykori Fazekas teret jelölte ki a gyülekezet számára, és jelentős pénztámogatással is hozzájárult az építkezéshez. /Később a teret a századforduló neves jogászáról és politikusáról, Szilágyi Dezsőről nevezték el./ A református egyház körében is sokan megmozdultak: gyűjtést rendeztek vagy komoly adományokkal segítették a templom ügyét. 1887-ben még állami sorsjátékot és operaelőadásokat is rendeztek a templom javára. Ki legyen az épitész? Az egyház a Magyar Épitész és Mérnök Egyletet bizta meg a pályázat meghirdetésével. Az 1890-ben közzétett páláyzatra négy munka érkezett. Közülük a mérnökegylet az első dijat, a vele járó 800 forinttal Pecz Smunak Ítélte. Az egylet indoklásában többek között ezt olvashatjuk: "...e pályamű olyan alaptypust állit elénk, mely a református vallásgyakorlatnak leghelyesebb architektúrában ad kifejezést, és mely alaptypus úgy hazánkban, mint külföldön is számos követőre fog találni." Pecz Samu /1854-1922/ egyike volt azoknak a kiváló mestereknek, akik a múlt század utolsó évtizedeiben tűntek föl, és remek alkotásaik ma is a város nevezetességei közé tartoznak. Pecz a bécsi és a stuttgarti akadémia elvégzése után 1887-ben lett a budapesti Műegyetem tanára. Nevezetesebb épületei: a pesti Központi Vásárcsarnok, a Műegyetem könyvtárterme, a Gorkij fasori evangélikus templom és gimnázium, az Üllői ut 121 szám alatti hatalmas bérház. Leghíresebb müve a Várhegy északi csücskén álló Országos Levéltár épülettömbje. Abban a korban alkotott, amikor az építészek egyrészt a régi korokba fordultak, másrészt az újszerű anyagok, építészeti megoldások után kutattak.
