Hazai Tudósítások, 1980 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1980-06-01 / 11. szám
1980.XVII.évf.11.sz Hazai Tudósítások 14 ELHUNYT BULLA ELMA Pótolhatatlan veszteség érte a magyar színházművészetet : Bulla Elma Kossuth-dijas kiváló művész, a Vígszínház tagja május 14-én, súlyos betegség után elhunyt. Bulla Elméről mindig beszéltek az emberek, akkor is, ha látták egy-egy alakítását, és akkor is, ha már régen nem látták; írtak is minden szerepéről sokat, sokféle jelzőt, néha ellentétes értelmüeket is. Sokszinü szinészegyénisége mindig betöltötte a színpadot - ezért azonosítja az ember önkéntelenül játékát magával a szereppel, őutána nehéz másként elképzelni, más felfogásban újraformálni egy-egy figurát. A mindenoldalú színészek ritka típusát képviselte, semmilyen skatulyába nem szorítható bele: ugyanolyan joggal nevezhető szelídnek, mint szilajnak; az Esőcsináló Lizzi-je szelíd-gyönyörű, a Szent Sohanna zárkózott Deanne d’Arcja belső feszültségtől szilaj, és e két véglet között szinte megszámlálhatatlan árnyalatú színpadi jellem - mind-mind hiteles, valóságos és gyönörködtető. "A színész örökre hal meg" - mondotta néhány évvel ezelőtt egy rövid nyilatkozatában, és félő, hogy minden szépet megőrző törekvésünk ellenére igaza volt, mert a filmszalag legfeljebb emléket idézhet fel, még élményt is adhat, de azt az atmoszférát, melyet egy sikeres este a függöny előtt tapsoló elragadtatott nézők teremtettek az ő hatására, nem adhatja vissza. A kezdő pozsonyi kislány az akkori idők egyik legjobb szinésziskolájába kerül: 1926 és 1930 között Reinhardt rendezi Bécsben, Berlinben tizennégy, tizennyolc évesen, s ezek az évek örök nyomot hagytak játékán. Bulla Elm^ később "zsarnok tipusu" rendezőnek nevezi Reinhardtot, ám egyúttal olyan nevelőnek, aki hagyta kibontakozni az egyéniséget, ha volt tehetsége. Neki pedig volt, sok-sok esztendőre futotta belőle. A klasszikus felfogású és egyszerre modern játékstílus minden későbbi szerepében "valódi" figurát teremtett. A Belvárosi Színház négy évig, 1934-től 38-ig adott szerepeket Bulla Elmának, igaz, a kor többnyire olcsó és mindenáron sikert kereső szerepeit, de a magyar közönség mégis ezekkel együtt zárta szivébe már ebben az időben. A Vígszínház volt igazi otthona, néhány éves megszakítással mostanáig. Sajátos ivet ir le színészi pályája: fiatalon játszik inkább több klasszikus például Shakespeare-t, később inkább a kortárs írók müveinek tolmácsolója. Igaz, az ő megformálásában klasszikussá váltak a kortársi T
