Hazai Tudósítások, 1979 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1979-11-01 / 21. szám
1979.XVI.évf.21.sz. Hazai Tudósítások 13 Színházi Album A "BUJDOSÓ LÁNY" KÖSZÖNTÉSE Mezey Mária - hetven éves: 1909 október 16-án született Kecskeméten. Érettségi után szegedi egyetemi tanulmányait megszakítva, beiratkozott Rózsahegyi Kálmán sziniiskolájába. Innen szerződtette Miskolcra az akkori igazgató, Sebestyén Mihály. Miskolcról Bárdos Artur hozta Budapestre, a Belvárosi Színházhoz, ahol Zilahi Lajos Tűzmadár cimü darabjában óriási sikert aratott. Ezután sorra játszotta nagy szerepeit: Hercegnő /Egy pohár viz/, Muskátné /Liliom/, Julia Gosselyn /Színház/, Anna Christie /O'Neill/, Mása /A három nővér/, Klütaimnesztra /Oreszteia/, Alexandra del Lago /Az ifjúság édes madara/ s a többiek, felsorolhatatlanul... A ma hetven esztendős Meze Mária hosszú pályája során volt "férfivaditó", vörösre festett hajú démon és volt Tamási Áron és Lajtha László dramatizált népballadájának kis paraszti hősnője: A bujdosó lány. Adott elő pajkos sanzonokat - senki finomabban, "pikánsabban", mint ő - és lelkünket renditette meg Latinovits Zoltánnal közös műsorával, a már címével is jellemző Izgága Jézusokkal. Egy, a Pünkösti Andor vezette Madách Színházzal foglalkozó tanulmány nemrégiben felfedte vagy "felfedezte", hogy Mezey Mária volt az, aki hosszu-hosszu szünet után újra alakított, s átütő sikerrel Ibsen-hősnőt magyar színpadon és például a Sodrásban cimü filmben csak egy halottsirató asszonyt játszott, pontosabban: nem is "játszott", egyszerűen csak megjelenített, ám ettől a jelenléttől föl kell figyelni az egész jelenetre, és arra is, ami mögötte rejlik. Budakesziről, ahol évek óta lakik, s ahol az erdők adta természetes oxigént időnként mesterséges oxigénnel kell dusitania, figyelemmel kiséri a mai művészeti és kulturális életet, s mint "szenvedélyes hittérítő", / igy nevezi magát tréfás-komolyán Mezey Mária / elmondja a véleményét arról is, amit jónak, de arról is, amit kevésbé jónak lát. Ellentétben egyik utolsó színpadi szerepével, az Ifjúság édes madara kiégett dívájával, Mezey Mária lánggal lobog ma is: népszerűsíti a szépet, leálcázza a csúfságot. A kis budakeszi parasztház körül, amely különben Mezey Mária számára egykori kecskeméti "bölcsőházát" idézi, ott röpködnek az ifjúság tündéri emlékű madarai. o
