Hazai Tudósítások, 1979 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1979-11-01 / 21. szám

1979.XVT.evf,21.sz. Hazai Tudósítások 9 Mesterkurzusok Philadelphiában EMLÉKEZÉS FLESCH KÁROLYRA Flesch Károly hegedűművész és pedagógus neve világszerte fogalom a hegedűsök körében. A modem hegedüpedagógia az ő munkásságából táplálkozik, elméleti tankönyveinek alapvető jelentőségük van. Flesch Károly 1873.október 9-én született Mosonban. Atyja rendkí­vül müveit, modem gondolkodású orvos volt, aki sokat tett a város egészség­ügyéért. A munkabírást, a rendszerezőképességet, a meditációra való hajlamot tőle örökölte Flesch Károly, mig anyjától a belső tüzet, a későbbi előadói szenvedélyt. Első tanárai a szülőváros zenemesterei voltak, majd Bécsben és Párizsban tanult. Csaknem fél évszázadot átívelő pályafutását Flesch Károly Bécsben kezdte meg 1895-ben, nem sokkal később Berlinben adott nagysikerű hangver­senyt és ezzel egycsapásra az európai koncertélet vérkeringésébe került. A bukaresti konzervatórium tanára lett 1897-ben, s ekkor kezdő­dött második pályafutása és a pedagógusé csakhamar vetekedett a művészi hír­nevével, sőt az utókor szemében túl is szárnyalta azt. Ő maga is a tanítást tartotta fontosabb feladatának; egyetlen hegedüpedagógus sem vallhat magáénak oly sok világhírűvé lett tanítványt, mint Flesch Károly. Joachim, a nagy példakép Az első világháború után működése Amerikára is kiterjedt: 1924-28 között a philadelphiai Curtis Intézetben vezetett mesterkurzusokat. Közben az Egyesült Államok szinte valamennyi zenei központjában hangversenyezett. Idő­közben kinevezték a berlini zeneakadémia hegedüprofesszorává. Ezzel elfog­lalta a nagy példakép, Joachim József helyét, aki fél évszázaddal korábban ugyanezen a poszton működött. Utolsó berlini fellépése akár jelkép is lehet: a hangverseny egybeesett a Reichstag égésével. /Lion Feuchtwanger Az Oppenheim-család cimü hires regényében emliti e nevezetes hangversenyt. /Amikor 1934-ben taná­ri állásának elhagyására kényszeritették, Londonban telepedett le. A háború ki­­'!törése Hollandiában érte, ahol koncert-kötelezettségeinek tett eleget és a megváltozott helyzetben úgy hitte, jobb ha semleges területen marad. Amikor 1940-ben a németek megszállták Hollandiát, lehetetlenné vált a kiutazás. Ebből a helyzetből két magyar művész, Lohnányi Ernő és Kresz Géza mentette ki: hosszas utánjárásukra Flesch Károly visszakapta magyar állampolgárságát, igy Budapestre utazhatott.

Next

/
Thumbnails
Contents