Hazai Tudósítások, 1979 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1979-01-01 / 1. szám
1979. XVI. évf. 1. sz. Hazai Tudósítások 4. A VÍZ NE TEMESSE EL A MÚLTAT - Leletmentés a Duna mentén -Ismeretes, hogy államközi egyezmény alapján máris hozzáfogtak a Gabcikovo és Nagymaros közötti vízlépcsőrendszer és erőmű építésének az előkészítéséhez. Magyarország és Csehszlovákia összefogásával hasznosítják a Duna magyar-csehszlovák szakaszának energiáját, s ezáltal hajózhatóvá válik a folyó egyik legnehezebb szakasza is. Nyolc nemzet él a Duna partján, és huszonöt ország hajói közlekednek a folyón. A Duna ausztriai szakaszán már öt vízlépcső és duzzasztómű épült; románjugoszláv együttműködéssel elkészült a Vaskapu erőmű, és román-bolgár kooperációban két vízlépcsőt építenek a Duna alsó szakaszán. A kialakuló európai viziutnak már csak a magyarcsehszlovák közös szakasza nehezen hajózható alacsony vízálláskor. Az uj vízlépcsőrendszer beleilleszkedik az európai hajózás távlati elképzeléseibe. A Duna-Majna-Rajna csatornához kapcsolódva megkönnyíti az áruszállítást, "egyenes utón" jutnak ki a magyar hajók az Atlanti óceánra. A tervezett vízlépcsőrendszerhez két erőmű épül: Gabcikovonál egy 720 megawattos, Nagymarosnál egy 120 megawattos. A program szerint 1986-tól kezdve fokozatosan kapcsolódik be a közös létesítmény a két ország energiarendszerébe. Az erőmüvek évi termelése 3,6 milliárd kilowattóra lesz. Százötven lelőhely Az ország nyugati határa és Nagymaros között az egész Duna mentének az arculata megváltozik. A gátak, víztározók építése - bármilyen különös - sok munkát ad a régészeknek is. Már 1978 nyarán megkezdték a leletek mentését a tározók leendő vizterületének a színhelyén. Gondot munkát kell végezniük, hiszen ami véletlenül elkerülné a figyelmüket, örökre ott marad - a viz és az évszázadok hullámzanak fölötte. A nagy leletmentő munka irányitója Patay Pál régész, a Nemzeti Muzeum munkatársa:- Az eddigi kutatásokat kísérletieknek tartottuk, mégis nem várt eredményeket hoztak - mondja. - Az előzetes feltérkép és szerint a feltárásra váró területen a Duna jobb partján Dunakilitiig és az Ipoly mentén is Ipolytölgyesig mintegy 150 lelőhelyen kell kutatnunk. Eddig főleg azokat a területeket jártuk be, amelyeket régészeti szempontból kevésbé ismertünk. Két csoportunk a Szigetköz és Nagymaros külső területeit kutatta, öt pedig már tényleges ásatásokat végzett. Őrtornyok, érmék, pogány emlékek Hogy mit rejt a százötven jelölt lelőhelyen a föld mélye, még nagyobb részben titok. De máris sejthető, hogy lesz még kellemes meglepetésben részük a kutatóknak. Egy csoport Dömös keleti szegélyén ásott a Duna közelében. A leletek igazolták, hogy ezen a helyen a XII-XIII. században település állott. Egyebek között két sirt is találtak. Az egyik sirt Salamon király érméje keltezte, tehát a XII. századból származik.
