Hazai Tudósítások, 1979 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1979-07-15 / 14-15. szám
1979.XVI. évf . 15-16. sz. Hazai Tudósítások 11 Győr; nemzetközi, Almásfüzitő: belföldi kikötő A GABCSIKOVO-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZER TÉRSÉGÉNEK KÖZÉPTÁVÚ TERVE A Gabcsikovo-Nagymarosi vízlépcsőrendszer térségének terve a Dunának Pozsony és Budapest közötti 250 kilométeres szakaszára és az ahhoz magyar és csehszlovák oldalon kapcsolódó területekre vonatkozik; a 2010-ig terjedő feladatokat foglalja magába. Erőmű - nyolc turbinával Melyek ezek a feladatok? Mindenekelőtt az építendő vízlépcsőrendszer: a Dunakiliti duzzasztómű és tározó, az abból kiinduló 17 kilométeres - az erőművet tápláló - csatorna, amely a gabcsikovói vízlépcső előtt 650 méterre szélesedik ki. Ez az úgynevezett felvízcsatorna töltések között halad: terep fölötti magassága, fokozatosan emelkedve, eléri a 16 métert. Ezt követi a vízlépcső és maga az erőmű, amely nyolc turbinával dolgozik. Az erőteleptől balra - osztószigettel elválasztva - két nagyméretű hajózsilip épül, amelyek szükség esetén részt vehetnek az árvíz, és a jég levezetésében is. A vízlépcsőnél közúti híd létesül. A csatorna vízlépcső alatti részének hossza 8,2 kilométer,és teljes egészében "bevágásban" halad. Két oldalán a Duna árvizei ellen töltéseket emelnek. A csatorna Palkovicovonál torkollik a folyóba. Mind a csatoi— na, mind a gabcsikovói vízlépcső csehszlovák területen épül meg. A nagymarosi vízlépcső - természetesen már magyar területen - duzzasztóműből, vizierő-telepből és iker-hajózsilipből áll. A part mellett épülő két zsilip a gabcsikovóival egyenlő méretű. Miért van ezekre a hatalmas beruházásokra szükség? Közismert, hogy a Pozsony és Budapest közötti Duna-szakasz hajózható a legnehezebben. A meder fokozatos feltöltődése eddig is útját állta a viziút megfelelő kihasználásának; 1985-től kezdődően a Duna-Majna-Rajna-csatorna elkészültétől pedig gátjává vált volna a Fekete-tengertől az Atlanti-óceánig vezető egységes európai viziút létrejöttének.
