Hazai Tudósítások, 1979 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1979-01-15 / 2. szám
1979. XVI. évf. 2. sz. Hazai Tudósítások 2. Leltár a magyarokról és a világról SZÁMOK, TÉNYEK, EMBEREK Magyarország tizmilliomodik állampolgára, a kevermesi Takács Marika, a közelmúltban ünnepelte 18. születésnapját. A demográfia az élet statisztikája. A születés, halál, költözködés, foglalkozás, iskolázottság számadatai - tükre mindannyiunk életének. Népszámlálás A becslések szerint a világ lakossága időszámításunk előtt mintegy hétezer évvel 5-10 millió lehetett. A Biblia is arról tanúskodik, hogy a népszámlálást már akkoriban is oly fontosnak tekintették, hogy mindenkit hazaküldtek szülővárosába. Időszámításunk kezdetén 200-400 millióan éltek Glóbuszunkon. A bűvös egymilliárdot az 1800-as évek derekán "léptük át", ekkor 173 évre volt ahhoz szükség, hogy a Föld lakóinak száma megduplázódjon, most mindössze 37 év kell ehhez. A legfrisebb adatok szerint csaknem 4,2 milliárd lakosa van Földünknek. Az ENSZ évtizedek óta törekszik a népszámlálási programok összehangolására, az adatfelvétel és feldolgozási módszerek egységesítésére. Most már általában tízévenként rendeznek ilyan összeírásokat a Föld legtöbb országában, lehetőleg az évtizedek végén, vagy ekörül. Magyarországon 1980. január 1-én lesz népszámlálás legközelebb. Nálunk az első népszámlálásra 1784-ben került sor, s négy évig tartott az adatfelvétel. Akkor a mai területre számítva 2,7 millió lakosa volt az országnak. 1900-ban 6,9, 1941-ben 9,3, 1970-ben 10,3 millió lakost tartottak nyilván. Most már megközelítjük a 10 millió 700 ezret. Mig 1784-ben mindössze huszonkilencen éltek egy négyzetkilométeren, most 115-en. (A történelmi Magyarországnak 1910-ben 18. 264 533 lakosa volt. ) Urbanizáció Nem is olyan régen még 8-10 .olyan megyéről beszéltünk, amely kínálta a lehetőséget az ipartelepítéshez, sok volt a fehér volt. Az urbanizáció meggyorsult. Szinte teljesen megszűnt a feláramlás Budapestre, s ellenpólusként a vidéki városok gyors előretörését figyelhetjük meg. A falvak lakossága állandóan csökken, mig a városoké növekszik. Ma már több lakosa van a városoknak, mint a községeknek.' Magyarországon 1941-ben a 10 éves és ennél idősebb lakosságot figyelembe véve 6,4 százalék volt azoknak az aránya, akik nem jártak iskolába. Ma viszont az analfabétizmus gyakorlatilag a múlté, de igy is még mindig az ország lakóinak másfél százaléka nem járt, illetve nem jár iskolába. Döntő többségük idős ember, a gyér dk ek közül mindenekelőtt azokról van sző, akik különböző egészségi okokból nem tudnak tanulni. A háború előtti utolsó népszámlálás idején az ország 100 lakója közül mindössze 15 végezte el a négy polgárit, a mai nyolc általánosnak megfelelő iskolát. Ma a népesség kétharmada rendelkezik ilyen végzettséggel a 18 évesnél idősebbek 20 százaléka pedig leérettségizett. A felnőtt lakosság 6 százaléka diplomát szerzett, ez az arány négyszerese az 1941. évinek. Jelenleg 1 millió 800 ezren járnak általános, középiskolába vagy egyetemre, illetve főiskolára. Évente 70-80-en ezren szereznek szakmunkás-bizonyitványt.
