Hazai Tudósítások, 1979 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1979-05-01 / 9. szám
1979.XVI.évf.9.sz. Hazai Tudósitáok 2 Az anyanyelv ünnepe ÜNNEPSÉGEK, ELŐADÁSOK, TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS Magyarországon ez idén tizenharmadik alkalommal tartották-meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat rendezésében a korábban "Magyar nyelv hete" elnevezésű rendezvényt április 23-a és 28-a között. Lőrincze Lajos és Grétsy László, a magyar nyelvművelés két kiválósága - a rendezvényt megelőző értekezleten - hangoztatta, hogy ez idén az ünnep neve nem "A magyar nyelv hete", hanem "Az anyanyelv hete", mert ez alkalommal a magyarokkal a románok, a németek, a szlovákok, a dél-szlávok is együtt ünnepük a kinek-kinek édes anyanyelvet. Lőrincze Lajos elmondotta, hogy az ünnepi hét előadói a budapesti, a debreceni és a szegedi egyetem tanárai, munkatársai, irók, irodalomtörténészek, előadóművészek - elsősorban a magyar nyelv fejlesztésének, csiszolásának kérdésével, s a nemzetiségi nyelvek oktatásával foglalkoznak, a kétnyelvűség problémakörét taglalják. Az egyhetes rendezvény-sorozaton 254 előadás hangzott el, melyek egyikére-másikára még visszatérünk. A nyelvművelő munka alapja - az iskola Az anyanyelv hetét egyébként Békéscsabán - a jelentős Tiszántúli nemzetiségi központban - Gosztonyi János oktatásügyi államtitkár nyitotta meg. Mindenekelőtt arról szólt, hogy a nyelvművelő programot az iskolában kell megalapozni. Azt kell szem lőtt tartani, hogy az iskolai tudás, irás, olvasás, számolás elsajátításának kulcsa az anyanyelv tudása és a képesség annak megfelelő használatára. Ezután a következőket mondta:- Tudatában vagyunk annak, hogy mindenki számára egyformán édes az anyanyelv, ennek segítségével tud tanulni, elemzően gondolkodni és alkotni. Valljuk, hogy a nemzetiségek ragaszkodása anyanyelvűk széles körű használatához nem nacionalizmus, sem nálunk, sem más országokban, hisz az aiyanyelv létük természetes feltétele. Mikor mindezt kinyilvánítjuk, az anyanyelv értékeinek átörökítésére is gondolunk.
