Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1978-03-15 / 6. szám
Hazai Tudósítások 15. 1978. XV. évf. 6. sz. A balfi gyógyszálló érdekessége PATIKÁBÓL BÁRHELYISÉG Különös hangulatot árasztottak egykoron a régi patikák. A mahagóniból, ében- vagy diófából készült sokfiókos szekrényeket, a kristály-, fajansz- és faedényeket a hatalmas, de mégis pontos mérlegeket kissé titokzatosság lengte körül, s ezt még fokozta a kesernyés gyógyszer szag, az ánizs, a kamilla, a verbéna és más gyógynövények illata. A régi gyógyszertárak közül a legszebbeket múzeumként őrizte meg az utókor, illetve a tudományos kutatómunka. Az ország egyik legszebb barokk patikája, a kőszegi gyógyszertár ma az Iparművészeti Muzeum dísze, a régi hires Török patika pedig a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban kapott otthont. Ez utóbbi még lebontásakor is tartogatott meglepetést: a régi vényfiókok mélyén Kossuth és Deák nevére kiállított recepteket is találtak. A pesti belváros egyik patinás gyógyszertára volt a Kigyó patika, a Kígyó utca és Váci utca sarkán. A múlt század utolsó évtizedében neogót stilusban épitett patika felett is eljárt az idő, át kellett építeni. Berendezése, bár nemes fákból készült,-annyira nem volt értékes, hogy újból felállítsák vagy kiállításon mutassák be, igy lebontása után az Egészségügyi Minisztérium pincéjében porosodott. Amikor aztán a balfi gyógyszállót építették, a belső berendező merész ötletével a régi Kigyó patikát használták fel a gyógyszálló bárhelyiségének kialakítására. A neogót berendezések felhasználásával létrehozott ó-német hangulatú bár, a maga nemében, egyedülálló az országban. A régi eladópultból bárpult lett, az üveges pénztárfülkéből kialakított vitrinben régi patikaedényeket helyeztek el. A bár lambériájaként a régi színes üveggolyókkal díszített patika-fiókokat használták fel. Azt mondják, a vidámság gyógyit, igy a régi Kigyó patika, ha kissé szokatlan módon is, de ismét a gyógyítás szolgálatába állt. Demé ny Ottó : VIRÁGAIM Bolyongva árvult réteken - virágaim virágaim! az unhatatlan kedvesek pitypang kék kóró kankalin nem tépi őket senki sem ilyen ildomtalan csokor öklömnyi szegfűk tülekednek - velük csak kósza szél lohol rideg sors kénye-kedvire élnek az Isten tenyerén röpül a millióm pihe megkapaszkodik a gyökér
