Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1978-03-15 / 6. szám
1978. XV. évf. 6. sz. Hazai Tudósítások 10.- A készülő katalógus beosztása hasonló az Aarne-Thompson-féléhez - mondotta Kovács Ágnes. Fejezetei: állat-, tündér- és tréfás mesék, formula-mesék - ezek részben versszerü, énekelhető történetek, mint a Kitrákotty mese - ezenkívül én külön fejezetbe sorolom a novella-meséket, melyeknek felépítése hasonlit a valódi mesére, de hiányzik belőlük a mágikus elem. Ilyen mese például a Lear király. Vannak még a legenda mesék, amelyek Krisztus urunkról és Szent Péterről szóló tréfás történetek; és a rátótiádák, azaz a falucsufolók.- Mint a népmese kutatójának, mi a véleménye a mai gyermekirodalom többségét alkotó műmesékről?- Az érdekes és szellemes műmeséket én is szeretem és természetesnek tartom, hogy a mai gyerekek meséikben mai környezetüket - a fantáziájukat állandóan foglalkoztató technikai csodákat, gépeket, üzemeket, hivatalokat, a bennük dolgozó embereket -kívánják viszontlátni. De azért sajnálom, hogy a népmese kiment a divatból. A népmese sajátsága, hogy környezetét bevonja a történetbe. Alakjai a faluban élő emberek, a figurák sokszor felismerhetőek a hallgatóság között. írásban a mesének ezt az áttételes értelmét nagyon nehéz visszaadni, az élő mesemondók pedig - sajnos - lassan végleg elöregszenek, kihalnak. KISKUNFÉLEGYHÁZA JUBILEUMRA KÉSZÜL Móra Ferenc születése 100. évfordulójának méltó megünneplésére készülődik az iró szülővárosa, Kiskunfélegyháza. Az 1979. julius 19— i centenáriumi programot Móra-emlékbizottság szervezi a városban. Már tervezik az iró életét, munkásságát bemutató uj kiállításokat, s több publikáció is készül ez alkalomra. A szülőváros tanácsa felújíttatja a Daru utcai Móra-házat, amelyben az iró született. Újrarendezik és kiegészítik a ház emlékanyagát: az iró gyermekkorára és a szülőkre vonatkozó tárgyi és írásos dokumentumokat. Kiskunfélegyháza kiadványaként újból megjelentetik a centenáriumra Mezősi Károly Móra Ferenc félegyházi élete cimü dolgozatát.
