Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1978-03-01 / 5. szám
1978. XV. évf. 5. sz. Hazai Tudósítások 9. iratában rögzítette, hogy ezzel a seregtesttel 1000 huszár, "igen jó vadászcsapatok" vonultak 40 ágyúval, teljes lőszerkészlettel, töretlen harci kedvvel dél felé, hogy Bem tábornokkal egyesüljenek. Kazinczy ezredeshez Görgey, Dembinszky és Bem intéztek ellentmondó hadparancsokat, mig végül is ő a legreálisabb megoldást, Bemet választotta. Ha kellő időben érkezhettek volna Bem tábornok erdélyi seregéhez, úgy ez - az akkori viszonyok között jelentős tűzerőt képviselő sereg - a lengyel vezér csapataival együtt bizonyára sikerrel szállhatott volna szembe az ellenséggel. Sajnos, mire Zsibóra értek, Bem Szebennél csatát vesztett. A zsibói mezőn ott táborozott le a hadtest, ahol 1705 novemberében Rákóczi vívta ütközetét az osztrákokkal. Kazinczy és tisztjei a Wesselényi-kastély nagytermében fogadták a cári és császári parlamentereket. Ismeretes a vita, mely ekkor Kazinczy és Várady között támadt, s következtében a 105. és 22. zászlóaljak megtagadták a fegyverletételt és kétszáz lengyel szabadságharcossal együtt visszavonultak észak felé. Az ágyukat Spéry főhadnagy Nagybányánál a Szamosba döntötte . A lengyeleket Jordan őrnagy vezette, aki az 1863/64. évi lengyel felkelésben tábornokként sok magyar önkéntes - köztük volt honvéd - élén harcolt az elnyomók ellen. Kazinczyt nagymértékben befolyásolta Görgey levele. Úgy vélte, hogy a fővezér azt kényszerítés alatt irta, másrészt augusztus 20-i válaszlevélben (melyet már nem küldhetett el és azt Várady őrizte meg) még azzal tért ki a fegyverletétel elől, hogy becstelen tettet nem követ el. Augusztus 24-én azonban, feltehetően a parlamenterek Ígéreteinek hatására, mégis a megadás mellett döntött. Ezzel saját halálos ítéletét irta alá. A császári vészbíróság - főbelövette. Akik nem tették le a fegyvert... A fegyverletételt megtagadó és visszavonult, majd szétoszlott zászlóaljakat szerencsésebb sors érte, bár tisztjeik nem kerülték el a felelősségre vonást. Máramaros megye élére 1849 októberében császári biztost neveztek ki Markovics Antal személyében. Tárgyilagosan el kellett ismernünk, hogy a legnehezebb időben is ember maradt. A megyei tisztikar egyelőre a helyén hagyta és a 105. honvédzászlóaljnak császári amnesztiát eszközölt ki, s "igy visszaadta a férfiakat a családnak". A kormánybiztos nem is maradt sokáig helyén, mert leváltották. A Kazinczy-hadtest történetéhez tartozik az is, hogy Várady Gábor 1884 novemberében öt pecsétnyomőt küldött a Magyar Nemzeti Muzeum régiségtárának. Ezek: a máramarosszigeti térparancsnokság, a székely főhadparancsnokság, a máramarosi önkéntes zászlóalj, a 105. honvédzászlóalj 5. százada és a Kazinczy-hadtest pecsétéi. Az elnyomatás éveiben is rejtegették, őrizték azokat a hadtest forradalmi szellemével együtt, mely a nehéz időkben is töretlen maradt.
