Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1978-11-01 / 21. szám
1978. XV. évf. 21. sz Hazai Tudósítások 12. Mimi sirdogálva csóválta a fejét. Szindbád ekkor a legnagyobbra határozta el magát.- Helyes, én magára hagyom. A hideg folyosón töltöm az éjszakát, de magának pihenni kell. Jő éjszakát! Az ajtóhoz ment, felnyitotta, a függönyt félretolta, de Mimi még mindig nem szólt egy szót sem. Szindbád eleinte azt hitte, hogy meghal bánatában, midőn egyedül találta magát a hideg folyosón. Bekukucskált a függönyök között. Mimi mozdulatlanul ült helyén- Isten veled! - gondolta Szindbád, és arra készült, hogy kiugrik a robogó vonatból a fekete téli éjbe. De később mégis mást gondolt. Nagy zajjal felnyitotta a kupé ajtaját:- Kedvesem, a menetrendből tudjuk, hogy egy éjszakai vonat találkozik a mi vonatunkkal a következő állomáson. Azzal visszatérünk. Hajnalban otthon van.. És senki sem tudja meg a dolgot. A szüleinek majd hazudik valamit. Mimi erre sem felelt. Felállott, és a tükörben igazította a kalapját, mert a mozdony már rekedt, rövid füttyel jelezte a közelgő állomást. xxx Szindbád férfikorában sokszor gondolt vissza az éjszakai utazásra. A pirosló ablaku kis tanyaházakra, az aggodalmas arcú bakterokra és a rókák útjaira Mimi emléke mindig felmelegitette a szivét.., Egy kis zsebkendője maradt Mimitől. Ezt megsimogatta, ős Mimi gyenge haját érezte.- Milyen balga voltam! - sóhajtotta.-oo-oo-oo-
